Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)
Bősze Sándor: Egyesülettípusok a dualizmuskori Somogyban (Harmadik közlemény)
togatások, a virrasztások és a temetések rendjét, valamint azt, hogy mit adott az egyesület, s mennyit kellett a tagoknak befizetni. Aki pedig valamely rá kirótt emfeerbaráti feladatának, kötelességének nem tett eleget, pénzbírsággal is sújthatták. Az alispáni iratok két polgári egyesület, a Szigetvári Polgári Betegsegélyező és Temetkezési Egylet és a Barcsi Betegsegélyező és Temetkezési Egylet alapszabályát őrizték meg.282 A kimondott temetkezési egyletek a tagok tisztességes eltemetésére és a hátramaradott hozzátartozó segélyezésére alakultak, s mintegy helyi biztosítótársaságként működtek. Ezért nem is volt feltétlenül felekezeti elnevezésük. A tagok felvételekor az előírt életkort igazolni kellett, s orvos győződött meg a belépők egészségi állapotáról. A kifizetett összeg mindig az egyesületi tagok számától függött. Az emberbaráti egyesületek sorában - a drámai körülmények miatt - jelentős helyet biztosítottak maguknak a vöröskereszt egyesületek. 1881-ben alakult meg a Magyar Szent Korona Országainak Vörös Kereszt Egylete. Somogybán az 1880-as években több Vöröskereszt egyletet alapítottak,283 majd ezek egy része elhalt, s csak később, az 1910-es évek kolerajárványa és a világháborús készülődések során keltek új életre.284 A közegészségügyi szolgálatot is pótló Vöröskereszt egyletek voltak az egyetlenek, melyeknek a tragikus események kedveztek. A sportegyesületek Az első sportegyesületek még nem a szabadidő egészségesebb eltöltésére jöttek létre, hanem a test harckészültségi szintjének emelése érdekében. Ennek jegyében már a XVI. században több lövészegylet alakult az országban.285 A sportok iránti érdeklődés a reformkorban nőtt meg. Kibontakozásukhoz azonban szükség volt a kiegyezéssel meginduló gazdasági, társadalmi és politikai fejlődés során kialakult több szabadidőre és a sport iránti érdeklődő rétegek szélesedésére. Eddig csak az arisztokráoiának volt ideje vadászni, lovagolni, lőni és vívni. 1867-et követően a sportegyesületek fejlődési üteme is felgyorsult. Eddigi zártságuk két irányba is kezdett feloldódni: a polgárság és a munkásság felé, sőt bizonyos mértékben még politikai céljaik keretéül is szolgált. 1869 novemberében alakult meg a megye első sportegyesülete, a Kaposvári Tornaegylet. A rövid életű sportkör iparosokból, kereskedőkből és a haladó értelmiségből tevődött ösz- szef86 Az első vidéki sportegylet a szó szoros értelmében a megyehatárra telepített, de Siófok székhelyű Balatonmelléki Lövészegylet volt. A vidéki értelmiség a társasági életet fellendíteni óhajtandó, 1875-ben alapított lövészegyletet, amely Szántódon egy fióklövöldét akart felállítani.287 A megyeszékhely második sportköre, az 1880-ban alakult Kaposvári Korcsolyázó Egylet, a „zárt körű, kényelmes” korcsolyázást akarta biztosítani.288 A magas beíratási- és tagdíjjal kiszorították a munkásakat és a diákokat a jégpályáról. A sj>ortág népszerűségének növekedésiével az alapszabályukat is módosítaniuk kellett. Az időtöltésen túl versenyek, ünnepségek rendezését is betervezték. A diákoknak ingyenessé tették a belépést. Szükségessé vált egy új jégpálya létesítése is. Az alispán 1895-ben engedélyezte a malomároknál építendő gát tervét, A vízhasználati jog körül azonban az egyesületnek vitája támadt a cukor282