Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)

Bősze Sándor: Egyesülettípusok a dualizmuskori Somogyban (Harmadik közlemény)

ni213. Az egyesület szervezése eleinte lassan ment, mert sok jelentkezési lap üresen érkezett vissza. Miután Tallián Gyula főispán lett az egylet elnöke, a szervezés is meggyorsult és rövid idő alatt 300-nál is több tagot számlálhattak; köztük a megye szinte valamennyi nagybirtokos családját meg lehetett találni. Az egyesület 1913-ig a tanítóknak és óvónőknek 12000 K jutalmat, a magyar nyelv tanulásában jeleskedő diákoknak pedig 5000 K értékű könyvet adott, és közel 30 népkönyvtárat adományozott214 Emellett számos felmérést készítettek a megyei kivándorlások állásáról210.

A dualizmus korszakában minden társadalmi osztály, réteg igyekezett létrehozni a maga kulturális egyesületét. Az esetek többségében külföldi, főképp a fejlettebb nyugati példák lebegtek a szemük előtt. Az országhatárokon kívüli kapcsolatot viselte magában a szabadkőműves mozgalom is. Több páholy egyesüléséből született meg 1886-ban a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy.210 Az országos egyesület fiókpáholyaként alakult meg 1903-ban Kaposváron a Berzsenyi Szabadkőműves Páholy, melynek értelmiségi tagjai között a somogyiakon kívül pécsiek és zágrábiak is voltak217. Munkatervükben komoly bírálattal illették a megyeszékhely közállapotait, művelődési helyzetét, a lakosság kulturális közömbösségét. A páholy vezetői egy kaposvári kultúrcentrumot akartak létrehozni. A cél érdekében részt vettek a város irodalmi életének fellendítésében, képkiállítások (Rippl-Rónai) szervezésében, zenei egyesületek alapításában és a színházépítésben. A kör tagjai még a társadalmi bajok iránt is fogékonyak voltak218. A századelőn kibontakozó szabadművelődési, szabadoktatási eszméket is befogadták. E haladó polgári kulturális (és politikai) irányzat számos országos jelentőségű társulatot hozott létre: pl. Társadalomtudományi Társaságot, Galilei-kört, Szabad Lyceumot stb. 1901-ben alakult meg a Kaposvári Szabad Lyceum Egyesület, meiy az értelmiség körében a tudományok és művészetek iránti érdeklődés ápolását és az ismeretterjesztés előmozdítását tűzte ki célul2111. Főleg ősszel és télen tartottak felolvasásokat és szabad előadásokat a tagoknak ingyen, az idegeneknek pedig 20 fillér belépti díjért. A foglalkozásokat vagy saját „beltagok”, vagy felkért előadók tartották az irodalom és nyelvészet, a történelemtudomány, a földrajz, a közgazdaság, a műszaki tudományok és a művészetek köréből220. A kaposváriak rövid életet jósoltak a körnek, amely vezetőinek - számos főgimnáziumi tanár - munkája nyomán a kezdeti 20 fős tagságról 200 főre gyarapodott221. Az első világháborúig rendszeresen megtartották egyre népszerűbbé váló heti két előadásukat, melyeknek 1908-tól munkáshallgatói is voltak. A megye másik egyesülete, a Csurgói Szabad Lyceum (1903) is sikeresen tevékenykedett222.

A város történetének legjelentősebb irodalmi egyesülete, a Berzsenyi Irodalmi Társaság, 1904-ben alakult, hogy „Berzsenyi Dániel és Somogy vármegye más jelesei” emlékét ápolja, a magyar szépirodalmat és a tudományt művelje és népszerűsítse, a megye népköltészetét, valamint népszokásait gyűjtse, továbbá „bizalmas közeledést hozzon létre az irodalom munkásai és a szellemi munkát megbecsülni tudó közönség között223. Ezt felolvasásokkal, irodalmi ünnepélyekkel, író-olvasó találkozókkal, „jelesebb irodalmi termékek és évkönyvek” kiadásával, pályázati kiírásokkal, az irodalmi műveltség terjesztésével és a színházi előadások befolyásolásával akarták elérni. A rendes tagoknak belépésüktől számított egy éven belül székfoglaló előadást kellett tartaniuk. A Társaság a dunántúli vá274