Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)
Bősze Sándor: Egyesülettípusok a dualizmuskori Somogyban (Harmadik közlemény)
EGYESÜLETTÍPUSOK A DUALIZMUS KORI SOMOGYBÁN (Harmadik közlemény) BŐSZE SÁNDOR Az 1867-1918 között alakult Somogy megyei egyesületek katasztere alapján1 megállapított tíz egyesülettípus részletesebb leírását, valamint a tisztikarok és a tagság rétegvizsgálatát tekintjük tanulmányunk feladatának. E két kérdéskör azonban még további kutatásokat igényel. Az egyes típusok minél pontosabb körülírása esetenként az alapszabályok szintjéig lemenő vizsgálatokat is szükségessé teszi.2 A tagság összetételének, egyesületközi kapcsolatainak és — szélesebb értelemben vett - társadalmi elhelyezkedésének megrajzolása az elégtelen forrásanyag miatt nehézkes, sőt néha reménytelennek tűnik - foglalkozást és lakóhelyet is feltüntető - tagnévsorok hiánya miatt. Ezért a tagság ilyen irányú elemzését nem önálló fejezeten belül, hanem - ha a források engedik - az egyes típusok bemutatása során végezzük el. A közel 700 dualizmus kori somogyi egyesület - típusát tekintve - a következőképp oszlott meg: a legnépesebb csoportot a kulturális-népnevelő egyletek alkották (33,43%).2 Ezt követték a szakmai önképzőkörök 16,20%-kal. Harmadikként és negyedikként a közhasznú (14,74%), illetve a társasági életet fejlesztő közösségek, majd pedig a segélyező (8,47%), a munkás (4,09%), sport (3,50%), az egyéb (3,07%), a politikai (1,46%) és a gazdasági (0,44%) egyletek következtek. A gazdasági egyesületek Az alispáni egyesületi nyilvántartó könyveken alapuló kataszter korszakunkból mindössze három gazdasági egyesületet jelzett. Ebből azonban az egyik időpont, a Somogy Vármegyei Gazdasági Egyesületé, csak az alapszabályokban meghatározott időközönként éppen esedékes újjáalakulásé volt. 1874-ben jött létre a Nagyatádi Gazdasági Egyesület,4 mely tevékenységét az egész járásra igyekezett kiterjeszteni. A Csurgói Gazdasági Kör 1891 decemberében terjesztette fel alapszabályát a Földművelésügyi Minisztériumba, amely kisebb módosítás után a következő év tavaszán azt engedélyezve vissza is küldte.5 Tagjai sorába állhatott ,,. . . minden csurgói járásban lakó, vagy itt földbirtokkal bíró önjogú honpolgár, ki csőd, vagy gondnokság alatt nem áll, s ki bűntett vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt jogérvényesen el nem ítéltetett, továbbá minden csurgói járásbeli község, testület és egyesület”.6 Az eddig rendelkezésre álló forrásokból 247
