Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)
Kanyar József: Fejezetek Dél-Dunántúl reformkori népoktatástörténetéből
Az 1845-ös szabályzat első fejezete a „magán és a közszükségletekhez igazodó tudományos oktatás” rendszerében leszögezte azt, hogy „az elemi tanodák feladata az, hogy azokban az említett nevelésnek (a honi ifjúság józan és erkölcsi nevelése) s különféle további folytonos oktatásnak biztos alapja aránylag megvettessék”. Az elemi tanodák: az alsó és a felső elemik tagolódtak kct-két osztállyal. Az alsó osztályokban - mindenütt egyenlően - a nevelés és az oktatás legfőbb kellékeire és szükségleteire kellett szert tenni „a mellőzhetetlen művelődés” céljából mindenkinek. A felső osztályokat bennük azoknak kell elvégezni, akik az élet különféle pályáin - a tudomány és a mesterségek terén - kívánnak bővebb oktatást nyerni és felsőbb tanodákba lépni. A lányok részére is (a női foglalkozások és az élet szükségleteire tekintettel) fel kell állítani alsó és felső elemi tanodákat. E tanodákban a koedukációt, ahol csak lehet, el kell kerülni, ha mindez nem lehetséges, külön padokba kell ültetni a tanulókat. A falusi elemi tanodákban „a mezei nép célszerű kiművelését”, a városiakban pedig a polgári élet kifejtését kell munkálni. A II. fejezet szerint elemi tanodákat kell felállítani mindenütt, ahol elegendő számú tanuló van, akár az anyaegyházakban, akár a filiákban, vagy a pusztákon. Ha szegény a nép és „jótevője” nincs, akkor két vagy több közel eső községnek egyesülve kell fenntartani iskolát (13. §), ha ez az út sem járható, akkor egy kiképzett „újonctanító”-nak kell végezni az oktatást ezeken a helyeken „szűkebb jutalom” ellenében. Ott, ahol 100-nál is több a tanulók száma, ott több tanoda is felállítható. A szabályrendelet III. fejezete foglalkozik az oktatás tárgyaival. Az alsó elemi első osztályában: hittant, bibliaismeretet (Ötestamentum), erkölcstant, az olvasás elemeit (betűismertetés, egybefoglalás, szóejtés, magyar és anyanyelv), az írást (betűképzés és szobafoglalás), a számtan első elemeit és az olvasókönyvből kérdezgető magyarázatokat tanultak. A második osztályban hittant, szentírástant (Újszövetség), erkölcstant, folytonos olvasást, folytonos írást, számtant (az első négy számvetés nemei, pénznemek, mértékek, jövedelem és kiadások jegyzékének készítése, törtszámok, arányszabály), kérdezgető magyarázattal egybekötött olvasókönyv használatot és éneklést tanultak. A harmadik elemi osztályban pedig hittant, olvasást, írást, latin szavak olvasását és írását (akik gimnáziumban akarnak továbbtanulni), anyanyelvtant, magyar nyelvtant, fogalmazást, számtant és olvasókönyvek használatát tanulták. A negyedik elemi osztály első évfolyamában hittant, számtant, szép és helyesírást, magyar és német nyelvtant, fogalmazást, polgári építészetet, rajzot, földmértant, Magyarország és Ausztria földleírását és szép olvasást tanultak. A második évfolyamban pedig a felsorolt tárgyakon kívül még mértant (stereometriát, azaz a zömök testek köbmérését), erőműtant, természetismeretet, elemi természettant, Európa és a világrészek földleírását, szavalást, kellemes olvasást, taglaló magyarázást és csinosabb fogalmazást tanultak. A női alsó tanoda tantárgyai az alábbiak voltak: hittan, olvasás és írás, számtan, magyar nyelv, házi gazdálkodás (kertművelés, főzelékek és hüvelyes ve- temények termesztése, baromfinevelés, sertéshizlalás, tehenekkel bánás, vaj- és vazott s a király által szentesített törvény alapján (az 1868-ik évi 38. tc-re) a tankötelezettség végleges megoldására.
