Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)
Kanyar József: Fejezetek Dél-Dunántúl reformkori népoktatástörténetéből
FEJEZETEK DÉL-DUNÁNTŰL REFORMKORI NÉPOKTATÁS TÖRTÉNETÉBŐL KANYAR JÓZSEF i. A népiskolaépítés időrendi táblázata a pécsi r. k. egyházmegye területén (XVIII-XIX. sz.) Ha gyökeres változás nem történt is a vizsgált időszaicüan régiónk népiskoláiban, mindazonáltal már jelentős előrelépésnek és fejlődésnek lehettünk a tanúi. Kiugróan növekedett a II. Ratio educationis utáni népiskolaépítés üteme is,1 összefüggésben azzal a kényszerű szükséglettel, hogy az épületek kicsiny és szűk volta, állagaiknak az idővel dacolni nem tudó fogyatékossága - a XVIII. századvégi állapotokhoz képest - már szükségessé tette a ruinosus épületek újra való építését. Aligha hihető ugyanis, hogy a vályogból és sárból épült iskolaházak - amelyek télen azért voltak melegebbek, mert nem szellőztek - két-három évtizednél tovább tudtak volna megállni a lábukon, így is arra kellett vigyázniok, hogy a sártapaszt - 2-3 évenként - cseréljék rajtuk a fal táskásodásának elkerülése és a falak kidőlése végett. Amelyik iskolaépületeket tehát a XIX. század első és második évtizedében újra kellett építeni, azokat az objektumokat a korszakunk végére, vagy az abszolutizmus első esztendeire - miután összedőléssel fenyegettek - már újra kellett építeni. E fejlődés adatait tükrözik a pécsi Római Katolikus Egyházmegye Baranya, Tolna és Somogy megyék területén levő népiskolái - XVIII-XIX. századi - alapításának időrendi táblázata is. Baranya, Somogy és Tolna megyéknek a Pécsi Rk. Egyházmegyébe bekebelezett népiskoláinak „genealógiai” táblázatára: alapítási esztendeinek adataira figyelve világosan megállapítható, hogyan és mikor, melyik időszakban vert gyökeret a népiskola Dél-Dunántúlon? Ez a más vallásfelekezetű népiskolák alapítási időszakaira is általánosítható tendencia egyértelműen volt megállapítható táblázatunkból. Népiskoláink alapításának a korszakait - alapjában véve - 5 periódusra oszthattuk: 1. a XVIII. század I. Ratio educationis előtti és 2. utáni évtizedeire, 3. a II. Ratio educationis utáni reformkorra, 4. az abszolutizmusra vagy az eötvösi népiskola betetőző és gyümölcsérlelő évtizedeire.
