Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)
Borsa Iván: Csepelyi falukép 1412-ből (Forrásközlés)
30 hold földet, a 20 hold rétet és 40 hold erdőt a fehérvári káptalan részére királyi mértékkel nem ítélhette volna meg és nem iktattathatta volna, így a káptalan ezekből csak annyi szántóföldet, rétet és erdőt igényelhet (vendicare), amennyi az említett egyházak leírt telkeihez össze lett számlálva és iktatva, vagyis 14 használatos (usualia) hold szántóföldet, s a rétből és erdőből is csak a megfelelő számú használatos holdat. Az országbíró a vele együtt ült nemesekkel ezért úgy ítélt, hogy a fennmaradó földet, rétet és erdőt Katha-i Mihály (helyesen László) és Fülöp, valamint a Leweld-i perjel és konvent telkeihez, amelyekből állítólag kiszakították, vissza kell csatolni és iktatni, továbbá a Vesprim-i püspöknek, a Demes-i apátnak, a fehérvári prépostnak, káptalannak és őrkanonoknak meg a Szent Miiklós-egyház prépostjának s a többi nemesnek a részét a leírt összeírás (connumeratio) alapján a László és Fülöp, valamint a Leweld-i perjel és a Vesprim-i püspök ügyvédje által tett bejelentés miatt felül kell vizsgálni és össze kell írni. (149-159. sor.) - Az országbíró tehát felkéri a konven- tet, küldje ki megbízottját, akinek jelenlétében Maglod-i László, Jaar-i Baroch István, [M]ahora-i Wyd fia: János mesterek, királyi kúriai jegyzők egyike mint a királyi kúriából erre kiküldött királyi ember György napjának 15. napján (1437. máj. 8.) és a következő napokon szálljanak ki Chepel birtokra, következőleg a fehérvári káptalan részére iktatott 3 ekényi és 30 királyi mértékű hold szántóhoz, valamint a 20 királyi mértékű hold réthez és 40 királyi hold erdőhöz, s összehíván a birtok szomszédait a felek vagy ügyvédjeik jelenlétében a királyi ember először az említett 3 ekényi és 30 hold földből a fehérvári káptalan minden egyes telkének hasítson ki 14 használatos (usualia) hold szántóföldet, ugyancsak 20 használatos hold rétet és 40 használatos hold erdőt a káptalan részére, majd a fennmaradó földet, rétet és erdőt egyenlő arányban (con- numeratione equali) ossza szét Katha-i László és Fülöp, valamint a Leweld-i perjel és a konvent között, majd iktassa be őket. Végül pedig a már említett összeírásban (connumeratione et limitatione) mind az egyháziaknak, mind pedig a nemeseknek jutott valamennyi telket törvényes egyenlőség alapján (legit- tima coequatione) lelkiismeretesen vizsgálja felül és számolja össze. Ha valamelyik egyház vagy nemes az összeírtnál több népes vagy lakatlan telket birtokolna, ezektől elvéve, adja azokat Lászlónak és Fülöpnek, valamint a perjelnek és a konventnek; mindenegyes nemest és egyházat hiánytalanul meghagyva összeírt telkeiben, más félnek vagy bárki másnak a tiltakozását pedig ne vegye figyelembe, s a konvent a történtek sorát György napjának nyolcadára (az 1437. május i-én kezdődő törvénykezési ülésszakra) a királynak jelentse. (159-166. sor.) Eredetije két ívből összeragasztott papíron, zárópecsét nyomával a Magyar Országos Levéltár Diplomatikai Levéltárában (DL) 44118. szám alatt. Bátort István 1456. december 4-i oklevelének, teljes szövege Amicis suis reverendis conventui ecclesie Symigiensis come[s S]tephanus de Bathor iudex curie domini Sigismundi Dei gratia Romanorum imperatoris semper augusti ac Hungarie Bo[hemie, Dalmacie, Croa]cie etc. regis amicitiam paratam cum honore. Noveritis, quod cum egregius [Ladislaus] filius Michaelis de Katha in sua et Philipi fratris sui personis in eo, quomodo alias in causa inter honorabilem virum dominum Petrum prepositum J,- ecclesie Demesiensis ac pretactum Michaelem filium Martini patrem scilicet ip [sorúm Ljadislai et Philipi, Nicolaum filium Thome de Nesa, alterum Nicolaum filium Andree de Chew, 19
