Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)

Péterffy Ida†: Oroszi Julianna (Horváth Ádám első házassága) (1782-1793)

JEGYZETEK

1. SZABÓ Géza ny. rcf. lelkész 1932— 54-ig szolgált Tótvázsonyban, majd Csopak-Pál oz- nakon 17 évig (espereshelyettesként is). Kéziratos munkái: Csopak-Palomnak ... és Tótvázsony ref. egyházainak története (visszamenőleg a 17. századig). FÁBIÁN József életrajza. A maga korában jeles fizikus és nemzetgazdásznak számos műve jelent meg nyomtatásban, több közülük külföldi munka fordítása. — NASZÁLYI János életrajza. Nevezetes munkája az Amerika vagy az új világ feltalálásának históriája (Robertsonból és Campeból ford.) - Mindketten Tótvázsony prédikátorai is voltak. Naszályi építtette 1794-ben a templom tornyát. — Horváth Ádám jól ismerte mindkettőjüket, a későbbi években.

2. A 17. század elején épült Oroszi ház műejplékké nyilvánítása folyamatban van. — Ma már a ref. egyház tulajdona, még 1889-ben adta el az Oroszi család leszármazottja, Pap Gyuláné sz. Töttösy Irén, 3800 Ft-ért.

3. „Veszprém és Zala Vármegyékben a’ Feleségemnek szép birtokai vágynak; de a’ mely- lyekből még mi semmit sem bírunk, mivel neki édes Annya él” — írja Horváth Ka- zinczynak 1789. február 7-én.

4. SOMOGYI István 1761-től 1783-ig volt Tótvázsony prédikátora, egyszersmind Veszprém megye „regisztrátora”. Fia, S Gedeon mérnök később a „MONDOLAT” c. kiadvány szerkesztője és címlapjának rajzolója. Veje: FÁBIÁN József, a neves természet- búvár, 1808-tól az Orosziak papja.

5. Idézetek a 2 évvel később írott „Szent Gáli Vendégség” c. elbeszélő versből.

6. Idézet: „A’ Dunán-túlról Tiszán-túlra, egy Poéta a másiknak. . . " Magyar Mása, 1788. 291. 1.

7. U.o. 292. 1.

8. //—/. 159. 1.

9. Kaz. Lev. I. 269. 1.

10. Magyar Músa i.h. 295. 1. - y

11. H—I.Kt. 43.I.

12. H—I. 115, 116. 1.

13. „Ének a’ Páros és Páratlan életnek mind hasznairúl, mind alkalmatosságairól.” — H—I. 171. 1.

14. Magyar Músa i.m. 292. 1.

15. „Nem valószínű, hogy Tótvázsonyban laktak sokáig” — írja Szabó Géza — Veszprémben lehetett háza az Orosziaknak, mert mindkét Pál, (O. Julianna apja és fivére) jelentősen tevékenykedtek egyházi és megyei vonalon.” — A család történetében is többször előfordul Veszprém említése: István a „Veszprémi gyalog Kend Vitézeknek Attya” (megh. 1645-ben), Ennek fia Ádám „Veszprém V ár me gyének Fő Szolga Bírája” volt (megh. 1664-ben), ennek fia Pál („Veszprém Vármegye Szolga Bírája” és Vitze Ispány”.

— A 18. század elején: István és édesanyja „Veszprémben haltak el”.

16. „Férjfi ember magyar..” — H—I. Kt. 49. 1. Cím n. — Kazinczynak küldi 1789. február 8-án kelt leveléhez mellékelten, Nem közli sem a Magyar Muzeum, sem a Magyar Kurír, sem a Magyar Músa.

17. Erről bővebben: ZÁKONYI Ferenc: Újabb adatok egves balatonfüredi műemlékekhez.. MŰEMLÉKVÉDELEM. 1971. 3. sz.

18. Erről bővebben: PÉTERFFY Ida: Pálóczi Horváth Ádám nyomában Balatonfüreden.

— MAGYAR ZENE 1967. 4. sz.

19. ANDRÁS Sámuel verse Horváth Ádámhoz 1788. július 6-án. Balatonfüreden. — H—I. Kt. 239—241. 1.

20. H—II. 162. 1. (Horváth Andrádhoz.)

21. H—II. 159—168. (Horváth Andrádhoz 1788. július 7-én.)

22. Kaz. Lev. I. 269. 1.

23. U.o. I. 316. 1.

24. ,,A* Magyar Asszonyok Prókátora” Buda, 1790. Név n.

25. H—I. 154—162. 1. — „Polikszénák” — utalás DÁNIEL Polyxena (vargyasi báró) (1720k—1775.) 1742 óta hadadi báró Wesselényi István nejére, mint tudós nőre. Kolozsváron, 1752. és 1776-ban (stb.) jelentek meg munkái.

26. Részlet a „Názó a' Feleségéhez” c. versből (fordítás: „Ovid. Trist. L. V. Elég.”) „5a Febr. 1739.” — H—II. 266—268. 1.

185