Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)
Péterffy Ida†: Oroszi Julianna (Horváth Ádám első házassága) (1782-1793)
teszi: „Be örülnék én, Kedves Barátom, ha illyen ártatlan módon el tudnám őtet vonni az aszszonyi pletykáktól, mellynek máris sok kárát vallottam.” Kazinczy német nyelvű levelének értelmét Horváth feleségével „meg magyaráztatta”. Tehát volt, amit az nálánál jobban tudott, amiben kiválóbb volt nála: a nyelvismeret. Az „óhajtva várt” Első hajós Kazinczy Gessner fordítása, amit később elküldött Füredre. Kassán, június 19-én kelt levelében Kazinczy érdeklődik: „Vette e már kedves feleséged az én Levelemet; Kevés idő alatt kezében, lesz Erastom más darabokkal. Tsókold őtet és Csapodit, ’s mond meg feleségednek, hogy Dámától nem várok kosarat ’s ezen okból Evanderemet fordítani én fogom.” Horváthné válasza „egészségtelensége” miatt csak őszre készült el: „Füred 5. Sept. 1789.” keltezéssel. Ebben legdrágább barátjának szólítja a költőt, s önérzetesen, leánynevót írja alá: „Juliatme v. Oroszt.” Nagy kár, hogy Kazinczy levelének tartalmát nem ismerjük. Oroszi Julianna levele első részében - mentségül háromhónapos késésére - betegségéről panaszkodik, egész nyáron át tartó kéz- és lábfájásra, s makacs, hat hétig tartó fejfájásra, amely alatt nem tudott egy „tiszta gondolatot” előhozni. Csak a levél második részében szól irodalomról. Gessner Idilljeit nagy érdeklődéssel olvasta, Bácsmegyei felettébb tetszett neki. Ilyen könyveket adjon ki Kazinczy továbbra is! A német nyelvű levél utóirataként némi magyarázatot ad: „Valamint az Urnák hogy vol-t oka idegen nyelven írni, szintén úgy nékem is volt, ámbár németül Írni jól nem is tudok, mivel azt soha nem tanultam, tsak magamtól kapkodtam valami Csekélységet.” Horváth 1789. okt. 16-án kelt levelében újra szól nejéről Kazinczynak. „Leveled kezembe fel-szakasztva jött, és a’ verseken kívül semmit sem találtam benne; még nem felelt a’ feleségem kérdésemre, hogy nem maga szakasztottá e fel; vagy talán Írtál neki is, és ott emlékeztél az enyimről, ’s azért bátorkodott; mert egyébaránt én ő neki Plenipotentiariussa vagyok, de ő nekem nem: ’s kivált most, mikor a’ Hajnal tsirkádzik ’s a’ Szent ég felé útban vagyok, bánnám, ha ollyan leveledet látná, mellyben arról teak egy sor volna is.” - Utóbbi mondat a szabadkőművességre való készülődésére utal, melyet nyilván eltitkolt felesége előtt. December 29-ón írott levelében még egy utalást találunk felesége irodalmi érdeklődésére. Megküldi „krizissét” Kazinczynak ezzel a megjegyzéssel: „Kérlek, hogy (Szentjóbi) Szabó Lászlótól titkold el; ’s magad is teak úgy olvasd, mint a’ mit a’ Feleség, Férjének bátorkodhatott Írni, cum confidenda.” Horváth. Ádám egy versbeszedett „önarcképében” többek között ezt vallja magáról: — nem ássa el ’s nem űl rá sárkányként a’ kintsekre, Az aranyra és ezüstre úgy néz mint vendégekre, Mellyeket azért Csináltak a pénz verők kereknek, j Hogy lehessen kézről kézre fordúlássok ezeknek. Szállásúl jó Barátinak szenteli lakó honját, Közössé teszi azokkal mind szívét, mind vagyonját. Zsugori valóban nem volt. Ezt adakozókedvű baráti szíve nem engedte, de miközben „rangja felett-is magát meg-erőltette”, amikor a gyarapodás érdekében a szántódi gazdaság ellátására erején felül vállalkozott, inkább boldogságukat ásta alá, semhogy „Társát szerentséssé tette”. A Balaton két partján - Füreden, Szántódon - való lakás tovább rontotta a házastársi viszonyt. Üzenetekkel, levélváltással érintkeztek, többször mint személyesen is találkoztak volna. A férj 177
