Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)
Szakály Ferenc: Egy végvári kapitány hétköznapjai (Horváth Márk szigeti kapitány levelezése Nádasdy Tamás nádorral és szervitoraival) (1556-1561)
7iSziget, 1559. július 14. Mellékelten másolatban megküldi azokat a beszámolókat, amelyeket bízott embereitől a szandzsákbégek és a budai pasa változásáról („super permutatione zanchyagatuum et passe Budensis”), a helyükre kerülőkről, valamint a török császár két fiának ütközetéről és a két szembenálló fél sorsáról kapott. (L.) OL E 185. Nádasdy cs. lt. Misszilisek. Horváth Márk levelei. 72. Sziget, 1559. július 21. Mellékelten másolatban megküldi bízott emberének újabb jelentését, amelyben az a török császár fiairól és a császár tetteiről és szándékáról közöl híreket („novitates ex parte filiorum imperatoris Thurearum et suimet ipsius actis et intenciódé”). (L.) OL E 185. Nádasdy cs. lt. Misszilisek. Horváth Márk levelei. 73Sziget, 1559. július 25. Jelenti Nádasdynak, hogy Ibrahim szekszárdi béget, aki korábban mázul, vagyis: kegyvesztett volt („qui prius erat mazwlbegh”) saját apródjai („adolescentes”) július 21-én éjjel Pécsett álmában megölték. A bégnek harminc, keresztény származású („ex Christianis rapti et vi detenti”) apródja volt; ezek közül tíz nem volt hajlandó résztvenni a merényletben, ezért ezeket is megölték. A többi húsz az éj sötétjében megmászva a várfalat elmenekült. Tíz Szigetre jött közülük, tőlük értesült a történtekről. Mázul béget tizedmagával eltemették, javait és birtokait pedig lefoglalták a török császár számára. A kijelölt új pécsi bég még nem érkezett meg szolgálati helyére, csak a vajdája van ott. (L.) OL E 185. Nádasdy cs. lt. Misszilisek. Horváth Márk levelei. i. A budai török számadáskönyvekben 1559. október 2-től fogva számos bejegyzés foglalkozik a bég hagyatékának értékesítésével és felszámolásával; a számadáskönyv egyik bejegyzése szerint a bég „Pecsuj-ben a 966. év sevvál havában [1559. júl. 7.-aug. 4.]” halt meg. (Fekete Lajos-Káldy-Nagy Gyula: Budai török számadáskönyvek, 1550-1580. Budapest, 1962. 441. és skk. 1. passim). 74Sziget, 1559. július 29. Megköszöni Nádasdynak, hogy őt megvédelmezte. Tudja, hogy vannak irigyei, akik nem szeretik őt; nem azért azonban, mert gonosz emberekkel társalkodik, hanem azért, mert azokkal nem társalkodik, az irigység különben sem veszik ki addig, amíg a világon ember van („myg ez wylágon ember lezen, nem vez ki az irégség kezewlek”). Kéri, ne haragudjék, hogy az a marha, amit tőle kért, még nem érkezett meg. Mihelyt megkapta levelét, azonnal embert küldött Budára, Pestre, Kevibe és Tolnára, mivel ezeken a helyeken jobban megszerezhetni azt. A fehér szőnyeg és a paplan ugyan már megvan, az íjnak azonban még nem tehette szerét; amikor azt az íjat, amely Mehmed koppányi bégé volt, ki akarták neki hozni Pécsről, az új vajda a kapuban meghányatta a kocsit, és elvetette. A továbbiakban is rajta lesz, hogy megszerezhesse. A törökök felől csak annyi új híre van, hogy a császár által Pécsre kinevezett („ide válaztott”) új bég még nem jött meg, csak a vajdája van ott. (M.) OL E 185. Nádasdy cs. lt. Misszilisek. Horváth Márk levelei. I°7
