Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)

Tilkovszky Loránt: A magyarországi németség történetének kronológiája (1919. augusztus - 1938. március)

here”. Bajcsy-Zsiíinszky kritikája az Előőrsben: igenis van német veszély, Drang nach Osten. Gratz Gusztáv a Magyar Szemlében igazat ad Bajcsy- Zsilinszkynek: ha az Anschluss bekövetkezik, imminens lesz a veszély. Méhely Lajos, Gálocsy Árpád a fajvédők folyóiratában (A Cél) a magyarországi németség alternatíváját így határozzák meg: beolvadni vagy kitelepülni.

1929. március 13. A püspökkari konferencia - Bethlen sürgetésének engedve - kész a B-típusra áttérni ott, ahol a lakosság kívánja.

1929. május. Képviselőházi vita a nemzetiségi kérdésről. Malasits kritikáját a kormány nemzctiségpolitikájáról Bethlen károsnak nyilvánítja, s dicséri Bleyert, aki mindig elhatárolja magát a szociáldemokratáktól.

1929. június. Czermak osztrák kultuszminiszter budapesti látogatása alkalmával felkeresi a MNNE-t, ahol a fiatalok radikalizálódásának jeleire figyel fel.

1929. július 24. Az MSZDP elutasítja az újólagos felszólítást a Revíziós Ligához való csatlakozásra.

1929. augusztus. Az Európai Német Népcsoportok Szövetsége müncheni ülésén Gündisch képviseli a magyarországi németséget.

1929. augusztus. Mirowsky német újságíró magyarországi tanulmányútja, a magyar kormány meghívására. (1930-ban megjelent könyvében megvédi a magyar nemzetiségpolitikát, és propagálja a Revíziós Liga követeléseit).

1929. október ír. A minisztertanács elfogadja Steuer kormánybiztos lemondását. Üj kormánybiztost nem neveznek ki.

1929. november közepe. Gündisch tájékoztatja a német külügyminisztériumot Bleyerhez való viszonya megromlásáról, amiért Bleyer kizárólagos vezetésre törekvését teszi felelőssé.

1930. január 19. A Deutsche Akademie (München) tudományos bizottságának ülésén Bleyer kifejti nézeteit a délkelet-európai német népkutatásról (Volksforschung). Berlinben a német külügyminisztériumot személyesen tájékoztatja a magyarországi németség helyzetéről.

1930. február. Bleyer és Gratz iskolaügyi tárgyalása Bethlen miniszterelnökkel. (A felekezeti iskolák ellenállása a rendezéssel szemben.)

1930. április i. Heinrich Köhler, most már mint birodalminémet gazdasági laptudósító, a budapesti német követség bizalmi embere, átveszi a magyarországi volksdeutsch mozgalom Német Gazdasági Irodájának (Deutsche Wirtschaftskanzlei) vezetését.

1930. április 30-május i. Az Európai Német Népcsoportok Szövetsége berlini ülésén a magyarországi németséget Bleyer képviseli.

1930. május 30. Újabb tárgyalás kisebbségi iskolaügyben a miniszterelnökségen. Ezt követően Serédi hercegprímás fogadja Bleyert. Serédi attól tart, református részről támadni fogják, ha engedményeket tesz a „regermanizá- lásnak”.

1930. június 22. A kormányzó nem menti fel a hivatali titoktartás alól Bleyert, mint volt miniszter, aki Gálocsy elleni sajtóperében hazafias érdemeként fel akarta tárni a területi integritás védelmében kifejtett egykori tevékenységét.

1930. június. Bleyer „Iskolai német kisebbségi sérelmek” című összeállítása.

1930. július. Bleyer németországi útja: katolikus vezető körök és személyiségek