Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)
Andrássy Antal: Aradtól Kaposvárig (Száz éve született Latinca Sándor)
ban a napokban bekövetkezett. Szinte az első forradalmi percektől kezdve munkát, feladatot vállalt. Szociáldemokrata barátaitól, a háború előtti elvtársaitól megbízatásokat kapván, először mint a Magyar Nemzeti Tanács Katonatanácsának tagja, különböző ikatoriiagyűléseken vett részt. Az egyenruhás Latinca, forradalmár módon óhajtotta felszámolni a hadsereget és a háborút. Munkáshadseregre, munkásmii iciára gondok 1918 decemberében, mely az egyetlen biztosítéka lenne - a nemzetiségi kérdés megoldásával - a világbékének. Egyben ha ezt egy földosztással összekapcsolják, akkor e kettő biztosítaná Dunamedence békéjét. Jól látta Latinca, hogy: „Az összeomlott monarchiából keletkezett apró államokat még mindig imperialista, imperialisztikus szellem vezeti, nyílt, ambícióinkat integritásnak és más hangzatos neveknek keresztelik el, holott a valóság az, bogy ragaszkodnak, a militarizmushoz, mely legjobban jelel meg az egyéni érdekeknek és öncéloknak.” Helyesen látta - bár ekkor az események már túlhaladták -, hogyha a nemzetiségi parasztság földhöz jut a nagybirtokok feláldozásával „. .. a nemzetiségi mozgalom nagybirtokos vezetői kezéből kiesne a vezetői szerep, az a román, tót vagy szerb paraszt, aki 20-30 hold föld ura lesz, nem fog soha kikívánkozni egy olyan hazába, ahol a legteljesebb nyomorúság vár reá.”xi Latincát 1918 végén az internacionalizmus, a nemzeti és agrárkérdés kölcsönhatása, gyakorlati megoldása szüntelenül foglalkoztatta. Rövidesen néhány nap elteltével a baloldali szocialista barátai rövid rábeszélésére a „párt kebelében működő földmunkás és kisgazda szövetségnél kértem' és kaptam alkalmazást” — emlékezett vissza/'0 Kezdetben a fővárosban a Földmunkások és Kisgazdák Országos Szövetségének a központjában mint vidéki szervező végezte a munkáját. Feltehető, hogy Gyetvai János és Hamburger ösztönzésére vállalta el Tolna-Somogy megyékben a földmunkás kerületi titkárságot, kaposvári székhellyel/'1 3. A somogyi földműves nép élén Latinca Sándort Kaposvárra érkezése előtt Gyetvai János (1889-1967) régi barátja, a Népszava munkatársa, a kommunistákkal kapcsolatban álló, a baloldali szociáldemokrata Hamburger Jenő titkár bizalmasa, politikai és szellemi útravalóval látta el. Az agrárproletárok szervezéséről a földmunkások szövetségében Takács József és Tamásy István titkár látta el további instrukcióval. Latinca először 1918 december végén járt Somogybán. Ekkor a Böhönyén alakult földmunkásszervezetet látogatta meg. Egyes visszaemlékezések szerint 1919 január első napjaiban érkezett Kaposvárra, mint a Földmunkások és Kisgazdák Országos Szövetségének Somogy-Tolnai titkára/2 A helyi pártvezetőkkel való futólagos ismerkedés és tájékozódás után elsősorban leendő munkatársaival, a tapasztalt agrárszocialista helyi vezetőkkel ismerkedett meg. Vidéki útjainak egyik első társa, ideérkeztéig a megyei földmunkások elsőszámú vezetője, Gyura János (1869-1932) volt. A nálánál két évtizeddel idősebb, hatalmas termetű Gyura János mögött több mint negyedszázados agrárszocialista múlt állt. Tőle hallotta és ismerhette meg a somogyi szegény parasztság igazi óhaját, a nagybirtokok szétosztását. Latinca társaival együtt 1919 első napjaiban kettős feladat elé került. Egyrészt szerveznie kellett az agrárproletárokat, másrészt a 354
