Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)
Andrássy Antal: Aradtól Kaposvárig (Száz éve született Latinca Sándor)
gatartásáért.21 Veszélyes is lehetett ez a tüntetés egy soknemzetiségű kisvárosban, ahol a román, a szerb és a német lakosság befolyásos gazdag része nem nézte jó szemmel a diákok és az igazgató miagyar rebellisségét. A tankerületi és egyéb hatalmasságok Temesváron nem értették meg, hogyan lehetnek magyarok és nemzetiségiek együtt egy rebellis magyar megemlékezésen. Latincát elsősorban nemcsak a közszereplés, hanem Braun Róbert tanárának a hatása, az óráin elhangzott gondolatai is formálták. Tőle hallott először Marxról, Engelsről, sőt Leninről is, az 1905-ös orosz forradalom eseményeinek az ismertetésekor. Braun ekkor már jelentős anyaggyűjtést végzett a lippai szegénységről.22 Cikkei, tanulmányai jelentek meg a Huszadik Században. Tőle hallottak a gazdagság és a szegénység összefüggéseiről, a kizsákmányolásról és arról, hogy a történelem szakadatlan osztályharcok eredménye. A dialektikus látáshoz, az okok és okozatok összefüggéseinek a felismeréséhez Lippán, Braun Róbert óráin és külön beszélgetésein jutott el hősünk. Braun szociográfiai fejtegetései, az átadott ismeretanyaga, s minden bizonnyal a Huszadik Század első évfolyamainak ajánlása, Latinca további életét nagyban befolyásolta. „Társadalmi kérdésekkel foglalkozó történelmi, továbbá szocialista könyveket kora ifjúságomtól kezdve olvasgattam” - vallotta az 1919. szeptember 16-i kihallgatásakor.23 A későbbi években gyűjtött könyvtára is a lippai évek hatását bizonyította. A könyvtára néhány fennmaradt példányából a föld, a mezőgazdaság, a szocializmus, a történelmi materializmus, valamint Marx gazdasági tanaival ismerkedett meg a kor haladó polgári radikális és szocialista műveiből. Nem tartjuk véletlennek, hogy rövid élete során a munkásság sorsa iránt érzett érzelmi azonosulása, soha nem hagyta háttérbe szorulni a parasztság és az agrárproletárok iránti érdeklődését. Már Lippán felfigyelt a hazai falusi nyomorra és az ebből fakadóan a nagybirtokrendszer tarthatatlanságára. Gondolkodó, töprengő, az átlagosnál érzékenyebb húsz esztendős fiatalember kereskedelmi érettségi oklevéllel a kezében Erdélyországban, 1906 júniusában vágott neki az életnek. 2. A fiatalkori és a háborús évek A húszéves Latinca, 1906 őszétől az aradi 33. számú császári és királyi gyalogezrednél az 1 éves önkéntes! évét leszolgálta. Itt az alapkiképzés után csapatszámviteli tanfolyamot végzett, és ezután Temesváron németül tartalékos tisztivizsgát tett. Számvivő, hadapród őrmesterként egy év múlva szerelt le Aradon. A katonáskodás, leszámítva a korabeli kezdeti dresszúrákat, a kisportolt fiatalembernek nem okozott megterhelést. A jobbára saját költségen teljesített önkén- tesi év, a városbani kintlakással csak a szülői segítséggel volt teljesíthető. A leszerelés után néhány hónapot szüleinél töltött, és itt kezdte meg gyűjteni 1907 novemberétől egy nyolcadrétnyi füzetben az aforizmagyűjteményét. Közben apja mellett dolgozott és gyűjtötte továbbtanulási tervéhez a pénzt. Itt kell kiigazítani az 1919. szeptember 16-i kihallgatási jegyzőkönyvének azon tévedését, miszerint a katonai szolgálata letölte után „rövid ideig Romániában és Törökországban” utazott.24 Ezt a valóságban korábban, két évvel azelőtt tette meg. Aforizmagyűjteménye, mely „Egyet-mást a szívemből. Gondolatok és ötletek” címet viselte, és a húsz-huszonkét esztendős fiatalnak a nemes eszmények 35°
