Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)
Stier Miklós: A nemzeti és a nemzetiségi kérdés a magyarországi szocialista mozgalom és ausztromarxizmus elméletében és gyakorlatában századfordulóig
Jegyzetek 1. Gondolunk itt mindenekelőtt a 6o~as évek végétől, a 70-es évtizedben megnövekedett jelentőségű etnikai-nemzeti mozgalmakra! Észak-írország: kiújult polgárháború a protestáns loyalisták és a katolikus nacionalisták között. Spanyolország: a baszkok szeparatista mozgalmának küzdelmei. Ausztria: a karintiai szlovénok harca nemzeti kulturális önmegvalósulásuk jobb feltételeiért. Észak-Skandnáviában a lappok küszködnek nemzetközi méretekben (a dél-amerikai indiánokért és az ausztráliai aboriginekért is) kisebbség jogaikért, fis a lista folytatható: skótok, welsziek, wallonok és flamandok, bretonok és katalánok küzdenek nemzeti érvekkel politikai vagy éppen politikai-kulturális autonómiáért, gazdasági egyenjogúságért, saját területeik birtokolhatási jogaiért. Vö.: J. BLASCHKE (Hrsg.): Handbuch der -westeuropäischen Regionalbewegungen. Frankfurt am Main 1980. S. 7.: Szó szerint idéz tőle Helmut KONRAD: Die Arbeiterbewegung und die österreichische Nation. In: H. KONRAD-W. NEUGEBEUER (Hrsg.) Arbeiterbewegung - Faschismus — Nationalbewusstsein Europa-Verlag, Wien-München- Zürich 1983, 367-379. A probléma utal Hans MOMMSEN: Österreichs Weg vom Habsburgischen Nachfolgestaat zur demokratischen Nation. In: Konrad-Neugebauer (Hrsg.) 381-389. Gondoljunk továbbá - minden irodalmi felsorolás nélkül — ez utóbbi évtizedek nemzetközi történész és irodalomtörténeti vitáira, vagy akár a Nemzetközi Kulturális Fórum 1985 végi budapesti ülésére, s azonnal belátható: nemzeti ellentétek, nemzetiségi problémák a mai kelet-európai szocialista országok között, s ezen országokon belül is hatnak, nem jelentéktelen negatív hatású és káros következményekkel járó politikaikulturális feszítő erőt gyakorolván ezen országok között. 2. Az osztrák rész-birodalom német lakosságának aránya az 1851-1910 között 17,5 millió lélekszámú összlakosság 28 millióra növekedése mellett mindig mintegy 35-36% volt, a Magyar Királyságban pedig ugyancsak 1850 és 1910 között a 4 millió 800 ezerről 10 millióra emelkedő lélekszám mellett: 36,5%-ról 48,1%-ta nőtt a magyar elem. (Horvátország, Szlavónia és Fiume nélkül ez az érték: 41,6%— 54,5%.) A több mint egy tucat nemzet ill. nemzetiségi elhelyezkedése különböző volt: a Birodalom határain belül éltek teljes egészükben a csehek, a morvák, a szlovákok, a magyarok, a szlovének, a nemzetet alkotó népességnek csak egy része élt a Birodalmon belül a lengyelek, a románok, néhány délszláv kisebbség, az ukránok, az olaszok, sőt magának a német elemnek esetében, különleges státuszuk volt a Magyar Királysághoz tartozó, autonómiával rendelkező horvátoknak, majd a bosnyákoknak és a hercegoviaiaknak. Az Osztrák-Magyar Monarchia munkásosztályának ez a tarka etnikai ill. soknemzetiségű összetétele a munkáspártokat olyan sajátos és bonyolult nemzeti kérdéssel és nemzetiségi problémával állította szembe, amilyennel aligha kellett szembenézniük más országok munkáspártjainak. L.: Hans MOMMSEN: Die Sozialdemokratie und die Nationalitätenfrage im Habsburgischen Vielvölkerstaat. Wien, 1963.; Tibor ERÉNYI: Sozialistische Arbeiterbewegung und Austromarxizmus in der Monarchie - ihre Auswirkungen in Ungarn. In: Politik und Gesellschaft im alten und neuen Österreich Hrsg: I. ACKERL, W. HUMMELBERGER und H. MOMMSEN. Verlag für Geschichte und Politik, Wien 1981. Bd. i. 305—323. Egészen pontos adatok Ciszlajtániára vonatkozóan: a német elem aránya 1851—1910 között: 36,75% és - 1910-re - 35,58% között váltakozik. (Cseh: 23,77% és 23,02% között, lengyel: 11,45-17,77%; rutén: 13,84-12,58%; szlovén: 6,10-4,48%; szerb- horvát: 3,06-2,80%; olasz: 3,07-2,75%; román: 1,07-0,98%; magyar: 0,03-0,04%.) L.: Die Habsburgermonarchie 1848-1918. Band III. Die Völker des Reiches 1. - 2. Teil. Hrsg: Adam VANDRUSZKA und Peter URBANITSCH. Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, Wien 1980; A Magyar Korona országaira vo- natkizóan (Horvátország és Fiume nélkül): 339
