Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)
Stier Miklós: A nemzeti és a nemzetiségi kérdés a magyarországi szocialista mozgalom és ausztromarxizmus elméletében és gyakorlatában századfordulóig
nalizmusnak hangot adva - kiinduló pontjává válhatott a 70-es évek közepére megerősödő szeparatista törekvéseknek.10 Pár éves, nem utolsósorban éppen a fentiekben jelölt problémákra visszavezethető belső harc, válságos szakadások és hangsúlyváltások, valamint szigorú kormányzati féken tartás és tiltó politika után 1874. április 5-6-án a nyugat-magyarországi Neudörfl-ben ült össze a sok nemzetiségű munkásmozgalom egyesítését célzó kongresszus. Már pusztán e sajátos szituációból következően is érdekes, miként foglalkozott az ún. Neudörfli program a nemzeti kérdéssel: „In na- tinaler Beziehung stellt sie das Selbstbestimmungsrecht der Völker als Grundsatz auf, erblickt jedoch in der nationalen Gliederung ihren Genossen kein Hindernis ihres gemeinsamen Streben« nach materieller Befreiung, sondern erkennt im Gegenteil nur in einem brüderlichen Zusammenwirken, welches alle nationalen Arbeiterschaften gleich berechtigt und gleich verplichtet, die einzige Bürgschaft eines Erfolges.”11 A program e részletéről - a történeti irodalom egy részéhez képest12 eltérő módon - azt kell hangsúlyoznunk, hogy az a program egyéb vonatkozásaival együtt a korabeli európai munkásmozgalom leghaladóbb megnyilvánulásainak egyike volt, összhangban állt a forradalmi munkásmozgalom marxi alapelveivel. A párt szervezeti felépítésével együtt alkalmas volt arra, hogy biztosítsa a Monarchia soknemzetiségű proletariátusa együttes harcának elvi alapját és szervezeti kereteit, hogy érzelmileg is segítse megteremteni a különböző nemzetekhez tartozó munkásság egységét. A tartományi bizottságok ugyan alárendelték magukat a központi bizottság határozatainak, a végrehajtás során azonban a helyi sajátosságokat figyelembe vették. Ez megkönnyítette az anyanyelvi agitációt és szervező munkát, lehetőséget teremtett helyi, az adott igényeknek megfelelő nyelvű munkásújság megjelentetésére is. Ez a pártorganizáció tehát nem nyelvi, hanem területi egységek elvére épült, s így soknemzetiségű bázisokat hozott létre, dokumentálva-erősítve ezáltal az egész mozgalom internacionalista jellegét. A centralista elv győzelme a föderalisztikus nyelvi-nemzeti szervezési elv felett az egységet erősítette, s nehezítette a kisnemzeti nacionalizmus befolyásának további erősödését.13 A Neudörfl-i programot, a kongresszusnak a párt szervezeti felépítésére vonatkozó határozmányait — úgy látjuk -, joggal értékelhette pozitívan az Ausztriai Szociáldemokrata Párt központi orgánuma, a Gleichheit, két egymást követő számában is: „Die Sozialdemokratische Arbeiterpartei Österreichs wurde errichtet. Seit dem Auftreten der österreichischen Bewegung kamen Arbeiter aus nicht nur einer Stadt oder einem Land, sondern aus allen Ländern und Industriestädten Österreichs zusammen, um ein gemeinsames Programm und ein gemeinsames Verfahren zu erötern und zu einem Einverständnis zu gelangen.” Ezek a jelentések azt tartották a legnagyobb sikernek, hogy a pártkongresszus a Monarchia soknemzetiségű munkásmozgalmának egységét helyreállította: „So kam also in Österreich eine Grundlage zustande, auf der sich im Interesse des Zusammenwirkens die Arbeiter aller Länder und Nationalitäten zus.ammenfinden können .. . Wir sind hier in Österreich in der glücklichen Lage, dass wir die Idee der internationalen Einheit der Arbeiter innerhalb der politischen Staatsgrenzen tatsächlich zum Ausdruck bringen können.”14 Ebben a vonatkozásban, éppen, mert a cseh munkásmozgalom törekedett a legnagyobb önállóságra, rendkívül érdekes számunkra, hogyan értékelte g
