Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)

Bősze Sándor: Egyesületek Somogyban a dualizmus időszakában

i. táblázatunk szerint:

Évkör

Az eltelt

Az egy évre eső

évek

években alakult egyesületek

egyes ü 1 e talakul ás ok

száma

(%-ban)

átlaga (db)

i867-1877

11

62

9,°8

5,64

i- 8

1878-1881

4

37

5.42

9,25

7-ii

1882-1887

6

27

4,10

4,67

2- 6

1888-1895

8

98

14,20

12,13

10-15

i896-1914

19

448

65,30

23,47

14-44

1915-1918

4

13

1,90

3,25

0- 7

1867-1918

52

685

100,00

13,17

5”15

Az első periódusban, 1867-1877 között 62 egyesületet szerveztek meg, a korszak egyleteinek 9,08%-át. Évente 1 (1867-ben) -8 (1870, 1873 és 1874-ben) egylet létrejöttét rögzítették a korabeli nyilvántartások. A tanulmányunk végén található 2. táblázat adataira támaszkodva megállapítható, hegy a kezdő évtizedben egy egyesületalakulásra 4670 főnyi népesség jutott. A megye 309 települése közül - akkor Sellyét is beleszámítva - 28-ban (az ossz. 9,06" n-ban) létesült valamilyen egylet, kör: a legtöbb Kaposváron, a tabi és a barcsi járásban (12-12, ill 9), a legkevesebb pedig a kaposvári, a csurgói és a marcali járásban (2, ill. 3-3) (3. táblázat, amely szintén a tanulmányunk végén van.)

A járási székhelyek mindegyike megszervezte a maga 1-5, illetve a megye- székhely Kaposvár a maga 12 egyesületét. Ezenkívül más - hajdani mezővárosi - településeken is alakítottak egyleteket: a csurgói járásban csak Csurgón, a marcaliban Nemesviden, a szigetváriban Somogyhatvanban és Mozsgón, a barcsiban Babócsán, Erdőcsokonyán — itt 5-öt - és Szíriákban, a tahiban Körösén, Karúdon

4-et is, Balatonkilitiben, Nágooson és Városhídvégen, a nagyatádiban Szabáson, a kaposváriban, Nagybajomban és Szentjakabon, igaliban Somogyszilben és Tö- rökkoppányban, lengyeltóti járásban pedig Szőálősgyörökben, továbbá Balaton- bogláron. Ha a 3. táblázat adatait — gondolatban - térképre vetítjük, azonnal szembeötlik, hogy az egyesületekkel bíró községek a megyében szétszórva helyezkednek el. Az összképet némiképp javítja, ha figyelembe vesszük a szűkebb-tá- gabb vonzáskörzeteket. Ilyen 7 esetben mutatható ki. Megyei keretekben működött a Somogy megyei Általános Tanító Egyesület és a korábbi alapítású Somogy Vármegyei Gazdasági Egyesület. A Tabi Kerületi Népnevelési Egylet tevékenységi területe az egész járásra kiterjedt és valószínű a Nagyatádi Gazdasági Egyesület tevékenysége is felölelte a nagyatádi járást. A tabi székhelyű Külső-somogyi Evangélikus Református Tanítói Egyesület pedig a járási és a megyei határt is átlépve tolnai községeket is hatókörébe vont. Szűkebb régióban, Karád és környékén mozgott a Karádi R. K. Néptanítók Egylete. A Somogy művelődéstörténetében oly jelentős szerepet játszó Babócsai Alsó-járási Népnevelési Egylet azonban 1878-tól, Csokonya Vidéki Népnevelési Egyletként már „Lábodtól Tarnócáig”: járásnyi területen fejtette ki hatékony munkásságát.

A somogyi és általában, az egyesületek fejlődését az adott gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális állapotok közé kell helyezni. A megye 1867 utáni helyzetének gyökerei a neoabszolutizmus korába nyúltak vissza: például az úrbéri rendezések, iparfejlődés, a városrendezés kezdetei stb. Az 1860-as évek vé