Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)

T. Mérey Klára: Városiasodó településtípusok a századfordulón (Somogy megye példáján)

E számításoknak némiképp ellentmond az 1848/49. évi birtokösszeírás, amely Szigetvár határában — az 1846. évi felmérésre hivatkozva - 3333 magyar holdat tüntet fel a volt jobbágyok birtokaként, és 2009 holdat úri birtokként. Ez pedig azt jelenti, hogy e mezőváros határának 62%-a ekkor a város polgárainak birtokában volt. (Meg kell jegyeznem, hogy a volt jobbágyok birtokai között tüntették fel a plébánosi telket, a templom és a ferencesek úrbéri telkét is, a város közös telki birtokán kívül. A legelőből viszont 300 holdat a földesúr birtokába jegyeztek fel.)

Ha ezt az összeírást kissé tüzetesebben megvizsgáljuk, akkor kiderül, hogy Czindery László Somogybán fekvő birtokainak 16%-a volt Szigetváron, de a somogyi úrbéri birtokainak 42%-a e város határában feküdt.88 így már érthető, hogy miért volt olyan hallatlanul erős a nyomás az úrbéri birtokrendezési per egész folyamán, hiszen - az úrbéri földek egyénenkénti felméretésével (az összesítéssel) és a tagosítással itt nyílott mód újabb és jó földek szerzésére.

Ha áttekintjük a négy mezőváros úrbéri peres iratait, meg kell állapítanunk, hogy közülük kettőnek, a legpolgárosultabbaknak (Kaposvárnak és Szigetvárnak) igen kemény harcot kellett vívnia a földesúri hatalommal. De megvoltak a maguk keserű emlékei a nagyatádiaknak és a barcsiaknak is. A földesúr a jobbágyság minden önállósodási törekvését kemény kézzel igyekezett elnyomni. Az úrbéri rendezési perek egyik mezővárosban sem zárultak le 1848 előtt. S e függőben maradt kérdések megoldása szempontjából egyáltalán nem volt közömbös az, hogy mikor és milyen körülmények között nyernek majd végső megoldást.

E négy somogyi település életének a népesség száma, a gazdasági helyzete és a földesurával való kapcsolata oldaláról történt beható vizsgálata már arra mutat, hogy a XIX. században más-más intenzitású erők hatottak nemcsak gazdasági viszonyaik alakulására, hanem e települések közösségének összekovácso- lódására vagy erejük szétforgáosolódására is.

Tanulmányunk második része ad majd választ arra, hogy miként befolyásolta e települések életét népünk történetének egyik legfontosabb állomása: az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc, majd az azt követő, a gazdasági és társadalmi életet teljesen átalakító tőkés fejlődés.

298