Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)
T. Mérey Klára: Városiasodó településtípusok a századfordulón (Somogy megye példáján)
sú!’ alaprajza „úti halmaz” településekre jellemzővé, vagyis akkor népesült be sok utcája.33 A mezőváros kereskedelméről keveset árulnak el adataink. 1813-ban Ru- my közli a megye két postaútjának útvonalát, amely csak a megye széleit érintette (a Bailaton-p.artjának egy részét és a Dráva vonalát), de az ezeket összekötő 12 útvonal legfontosabb telpülései közül hiányzott Nagyatád.3'’1 Erre a mezővárosra - úgy tűnik - valóban jellemző a Belső-Somogy el- mocsarasodása miatti kényszerű clzárkózottság. A Rinya zsombékos, mocsaras partjait ugyan 1813-ban már néhány földesúr megpróbálta kanálisok ásatásával szabályozni,3'’ de az utak járhatatlanságán ez nem sokat segített. Száraz időben lehetett csak ezen a tájon közlekedni. A mezőváros elzártságát, de ugyanakkor a kézművesek viszonylag magas arányát is bizonyosan befolyásolta a földesurával való kapcsolata. Elzártságát megőrizte még a reformkorban is. Az 1836. szeptember 12-én a megye nagygyűléséből a helytartótanácsnak küldött jelentés, amely a megye postaútjait tekintette át, szintén nem említette Nagyatádot.36 Az előbbiektől gyökeresen eltérő, más típusú telpülés Szigetvár. Ennek a mezővárosnak életét egészen bizonyosan alapjaiban befolyásolta az a hírnév, amelyet várának hősies védelme és katasztrofális eleste révén - Európa-szerte - szerzett. Nagyatáddal ellentétben, Szigetvár erősen városias jellegű volt már a XVIII. század elején. Lakóinak száma - mint azt láttuk - az 1870-es években meghaladta Kaposvárét, de - azzal ellentétben - a lakosság számának emelkedése a századfordulótól meglassult. Magyarázza-e ezt a tényt a város gazdasági fekvése, helyzete? Jelentőségét mindenképpen bizonyítja az a tény, hogy a század elején So- mogyot érintő egyik postaútnak állomása volt az akkor Nagy Szigetnek nevezett Szigetvár, s az egyik, a kanizsai postautat összekötő főútvonal kiindulópontja is ez a mezőváros volt (Nagy Sziget-Kanisa).3' Az iparosok számát tekintve 1828-ban Somogy megye legvárosiasabb jellegű települése volt Szigetvár, ahol 192 kézművest jegyeztek fel, kik közül 129-en segítség nélkül űzték iparukat.38 Egy összehasonlító felmérés szerint Szigetváron ekkor a lakosság 8%-a volt iparűző, s ebből is a nagy többség önálló műhelyben egyedül dolgozó iparos. Az ipar struktúrája szerint a ruházati- és a textilipar után a fa- és a bőripar volt a legnépesebb.39 Az 1828. évi gazdasági adatok alapján Szigetvárat Dél-Dunántúl településeinek hierarchikus csoportjai közül a harmadikba: „A központi funkciót betöltő falusi települések jelentősebb kereskedelemmel” csoportban találjuk. A négy megyét magába foglaló régióban mindössze 8 település tartozott ekkor ebbe a csoportba/'9 Útleírás nem emlékezik meg erről a mezővárosról, de azt tudjuk, hogy a török után életében döntő szerepet játszott az, hogy a bécsi udvar igen nagy hangsúlyt helyezett várának, mint a védelem szempontjából igen fontos erősségnek a karbantartására. Ez azután a fejlődésnek is irányt szabott. A mezőváros fejlődése megtorpanásának és a népesség fejlődésében megmutatkozó negatív jeleknek alapokát tehát nem a gazdasági helyzetben kell keresnünk, ennek magyarázata egészen más okokra nyúlik vissza. 287
