Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)
T. Mérey Klára: Városiasodó településtípusok a századfordulón (Somogy megye példáján)
VÁROSIASODÓ TELEPÜLÉSTÍPUSOK A SZÁZADFORDULÓN SOMOGY MEGYEI PÉLDÁK ALAPJÁN Első rész T. MÉREY KLÁRA Amikor a közelmúltban - ipartörténeti tanulmányaim során - megvizsgáltam a dél-dunántúli városok lakosságának foglalkozási szerkezetét a század- fordulón, feltűnt nekem az, hogy közel azonos területen, földrajzi környezetben, közös történeti múlttal rendelkező településekben mennyire eltérő a - számok alapján felvázolható - foglalkozási struktúra. Ez pedig azt is jelezte már, hogy e települések a XIX. század végére más-más fejlődési pályát futottak be. A gazdaságtörténetben nincsenek véletlenek, érdemesnek tűnt tehát utánajárni annak, hogy a csatolt rajzunkon (i. ábra) látható eltéréseknek mi a magyarázata, mi az, ami befolyásolta, formálta e városíasodó települések belső életének alakulását. Városiasodó települést említünk, mert hiszen hazánkban - elsősorban az első községi törvény (1871. XVIII. t.c.) után, amely megszüntette a mezővárosokat - nagyon kevés település tartotta meg városi rangját. Mindamellett egy részüknek változatlanul megmaradt a környezetükre gyakorolt vonzó hatása, s így kiemelkedő szerepet tölthetett be a településhálózatban, amelyből utóbb a mai kisvárosi hálózat kiépült. Négy település helyzetét kívánjuk közelebbről szemügyre venni a század- fordulón, melyeknek mindegyike még ma is más és más karakterű. A megye- székhely Kaposvárt vizsgáljuk meg, azután a kezdetben legvárosiasabb jellegű Szigetvárt, a Rinya-parti metropolisként emlegetett Nagyatádot és a gyors fejlődési utat megjárt Dráva menti Barcsot. Mind a négy település Somogy megye déli felén feküdt, Kaposvár a megye közepén, Szigetvár és Barcs a megye szélén (Szigetvár közel Baranya székhelyéhez), s Nagyatád Belső-Somogyban. Eléggé messze feküdtek egymástól ahhoz, hogy mindegyik település önálló centrummá válhasson. Mind a négyük közelében volt folyóvíz. Barcs folyója a Dráva volt, Kaposvár határában folyt a Kapos, amely a XIX. század első évtizedeiben végzett szabályozási munkálatok előtt még elég sok problémát okozott a város lakóinak. Nagyatád a Rinya partján feküdt, Szigetvár az Almás patak „szigetén” épült, a vár körül. 279
