Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)

Szili Ferenc: Somogy megye út- és közlekedési viszonyai a kései feudalizmus korában (1782-1848)

új utat úgy lehetne megépíteni, hogy a postaállomások száma nem növekedne. Postahivatalok lennének: Kaposvárott, Szigetváron, Ladon, Nagyatádon, Iharos- berényben, Viden, Nagybajomban és Marcaliban. A régi útvonalon pedig megszüntethetnék az istvándi, a babócsai és a berzencei postaállomásokat. A megye a fenti javaslatot 1838. május i-én megküldte a Helytartótanácsnak, sürgetve a jóváhagyást, mivel mindenképpen meg akarta akadályozni, hogy egy másik javaslatot, a Becs, Fehérvár, Szekszárd irányába vezető postautat hagyják jóvá.

Törökország irányába építendő új útvonalról a megye 1839. február i-én tartott nagygyűlésén az illetékesek részletesen beszámoltak. Az alispánt megbízták, hogy a megye földmérőjével és a szolgabírákkal tartsanak helyszíni szemlét és az útvonalat is jelöljék ki. Egyben felhívták a figyelmüket, hogy a helyi körülményekhez alkalmazkodva a szükséges módosításokat végezzék el. Majd ismertették Baranya vármegye levelét, amelyből kitűnt, hogy a szomszéd megye a Bécsből Eszékre vezető út építését Keszthelyről Kaposváron keresztül a megye széléig javasolta, arra hivatkozva, hogy a csatlakozó utat már elkészítették, az út építéséhez szükséges köveket a közeli kőbányákból könnyen beszerezhetik. Miként megelőzően már ismertettük, a megye vezetői ettől elzárkóztak arra hivatkozva, hogy Szigetvár irányába vezető út építésének a kérelmét már a Helytartótanácsnak felterjesztették. Időközben ennek az útnak az építése megkezdődött, azonban elég vontatottan haladt, az út egyenesítése, helyenként feltöltése lassította a munkát, 1840 februárjában az alispáni jelentés szerint a köveket osaJs a szigetvári járásban rakták le, a patai határig 1242 öl távolságban. Apáthiban már korábban elkészült 594 öl út, Hatvan és Patosfa között pedig rendbehozták a töltéseket, mintegy 2613 öl utat kiegyenesítettek és leköveztek. Kora tavasszal a munkát folytatni fogják. Az út szélesítése néhány helyen gondot okozott, mivel azt ,a horhos partok miatt 9 ölre nem lehetett szélesíteni. A 6 öl szélesség mindenképpen szükséges volt a hófúvások miatt. Patosfától Ladig terjedő útszakaszon is csak kisebb javításokat kellett végezni. Hencsében még csak az út rendezését végezték el. Hencse ‘és Kadarkút közötti útszakasz elkészült, de a völgyben lévő töltést még szélesíteni és magasítani is kell. Kadarkút után még sok a tennivaló, itt elsősorban egyenesíteni kell az utat, illetve a homokos területet valamiféleképpen elkerülni. Csökölytől Jákó és Nagybajom irányába vezető útszakaszon a fenti problémát sikeresen megoldották. A mesztegnyői mezőn egészen Ketevízíg, valamint Bize, Marcali, Kétbely, Balatonszentgyörgy útszakaszon az utat terv szerint elkészítették. A nagygyűlés határozata értelmében a szigeti járásnak 1500, a babócsainak 1640, a kaposvárinak 1500, a marcalinak pedig 820 öl utat kell készíteni évenként a kijelölt postaúton, z öl szélességben. A marcali járásnak azonban még a kanizsai útszakaszon is 820 öl út javítását kell elvégezni. Az igali járás a Balaton menti postautat építi, 2,5 öl szélességben lekövezve, 1500 öl távolságban. A kapási és a marcali járás a Balaton mentén, Zala megyéből hozott köveket és balatoni kövecset használt, a babócsai és a szigeti járás pedig Baranyából szállított kövekkel, illetve drávai murvával rakta le az utat.70

Időközben a megye, Baranya sürgetésére, valamint a Helytartótanács utasítására megkezdte a Kaposvárról Pécsre vezető útvonal építését. Az út építésének a tervezetét 1840. november 2-án határozták el, a tervet pedig a nagy tapasztalattal rendelkező Török Miklós megyei földmérő készítette el. A terv szerint a Kaposvár, Szeníjakab, Gödre irányába építendő út 8 393 gyalognapszámot és 560 kétmarhás napszámot igényelt,71