Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)
Szili Ferenc: Somogy megye út- és közlekedési viszonyai a kései feudalizmus korában (1782-1848)
kerülőúton sokszor megkésve érkeztek Kaposvárra, de azokat a környező falvakba és az uradalmakba is csak körülményesen tudták továbbítani. Már pedig a kereskedelem egyre inkább megkövetelte a gyors és a pontos információszerzést. Lényegében a fenti szempontok tették indokolttá az észak-déli és a megyeszékhelyen keresztülvezető nyugat-keleti irányú útvonalak építését. A megye 1835. szeptember 9-én a nagygyűlésen hozott határozatát megküldte a Helytartótanácsnak, amelyben a Dráva-menti postaút módosítását javasolta. Az új útvonallal lényegében a két postautat kívánták összekapcsolni, Lad, Nagyatád, Kaposvár, Bodrog, Öreglak irányába. A megye két ízben is kérte ez ügyben a Helytartótanács támogatását, de kedvező választ nem kapott. Időközben a Balaton mentén Bottyánnál új híd építését tervezték, minek következtében a megye vezetői is módosították az eredeti tervet. 1837. november 2-án a Helytartótanácsnak írt jelentésben a törökországi kereskedelmi utat, Becs, Sopron, Sárvár, Keszthely, Nagybajom, Szigetvár irányába kívánták megépíteni. Az új kereskedelmi útvonal a felsőbb szerveknél is támogatásra talált, mivel az nemcsak a helyi és a regionális érdekekkel volt szinkronban, hanem az országos és a birodalmi érdekekkel is egybeesett. A törökországi áruforgalom nagyobb részét ezideig vízen, vagy a Duna mellett Pest irányába kerülővel biztosították Bécsbe. Az alsó postaúton a kereskedőknek Eszék, Pécs, Kanizsa,, Sopron, Bécs irányába szintén nagy kerülőt kellett megtenniök. Ezen túlmenően ez az útvonal Baranya, Somogy, Veszprém, Zala, Vas és Sopron vármegyék nagyobb részét nem érintette, kirekesztve azt a külkereskedelem előnyeiből. Az új tervezet a fenti hiányosságot kívánta megszüntetni, a minőségileg jobb, lényegesen rövidebb és a centrálisabb útvonallal. Eddig Eszéktől Budán keresztül Bécsbe vezető úton 37 postaállomás működött, az új útvonalra mindössze 27-et terveztek.67 A levelezés tehát nemcsak gyorsabb, hanem olcsóbb is lenne a tervezet szerint. A megyében a levelezés tekintetében is tarthatatlan volt már a helyzet, a földbirtokosok, a szemesi, a szőlősgyöröki, az öreglaki, a marcali, a szigeti és a babócsai postákról embereikkel hozatták leveleiket Kaposvárra. A kaposvári uradalom pedig a leveleket egy magántársasággal - lovaskocsival - hordatta Szent Lőrincről és Öreglakról. A vármegye leveleit nagy kerülővel Szigetvárra küldték, ahonnan sebes postával továbbították Budára, de gyakran az háromnégy napot is igénybe vett, amely kétségkívül a közügyeket hátráltatta. De a Balaton menti átjárás is biztonságosabbnak ígérkezett a bottyáni híd elkészültével. A fuvarosok egy része már ezideig is ezt az utat használta vállalva a kockázatot, ez az útvonal nemcsak 20 mérfölddel volt rövidebb, de gyorsabbnak, jobbnak és egyben gazdaságosabbnak is ígérkezett. A megyén keresztül vezető postaút is megrövidül, a Marcali Szigetvár közötti távolság ezideig 50625 öl volt, az új útvonalat azonban mindössze 45 040 ölre tervezték.68 A nagy távolságon és a rossz utakon szállított áruk, gyakran megkésve és megrongálódott állapotban érkeztek meg a vevőkhöz, tetemes károkat okozva az eladónak, nem is beszélve arról, hogy a jövedelem egy részét a fuvarosoknak kellett kifizetniök. Ez a postaút a Marczaliban és Kéthelyen állomásozó katonaság szempontjából is előnyös lenne, mivel a 15 mérföldnyi távolságra - Pécsváradon - lévő stábtól a rendeléseket postán vehetné. A Szigetvár, Lad, Nagybajom, Marcali, Keszthely útvonalon - 11 mérföldön - csupán négy csekélyebb emelkedésű domb volt, ezt az útszakaszt folyók és áradások nem veszélyeztették, A hidakat kövekből a szabványnak megfele265
