Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)
Szili Ferenc: Somogy megye út- és közlekedési viszonyai a kései feudalizmus korában (1782-1848)
a falusi utak az egész megyét behálózták, de „a kereskedésbeli könnyebbségre mindazonáltal éppen olyan szükségesek voltak, mint az állami utak”.8 Ezeknek a karbantartásáról is a megyének kellett gondoskodnia, az utasítás szerint a javítás tekintetében „ezeket sem kell mellőzni, hanem igazításokat és fenntartásokat a helybeli lakosoknak kell megparancsolni.”9 Az utak - láthatóan - funkciójukból adódóan szolgálták a helyi, a mikrotáji és a regionális érdekeket is. Ezen túlmenően azonban az országos, illetőleg a nemzetközi követelményeknek is eleget kellett tenniök. Az egyes útvonalak jelentősége azonban a helyi igényeknek és adottságoknak megfelelően módosulhatott. Ezért az alacsonyabb kategóriába sorolt utakon is lehetett jelentős áruforgalom, amely a későbbiekben arra késztette a Helytartótanácsot, illetve a megyét, hogy ezeket az utakat magasabb kategóriába sorolja. Az útviszonyokban jelentkező funkcionális zavarok nemcsak a helyi érdekeket sértették. Nem véletlen, hogy az úthálózat, a közlekedés és a szállítás kérdése, mindenkor összefonódott a kereskedelem adott színvonalával, így az a reformkor egyik legfontosabb követelményévé vált. A XVIII. század végi megyei útviszonyok rekonstruálásához a legautentikusabb forrás a II. József-kori katonai felmérés, amelyet 1782-1785 között végeztek el. A hét kérdőpontos felmérésben az utak minőségének a vizsgálata is szerepelt. Dobat András, Somogy megye az első katonai felvétel idejében (1782- 1785) című tanulmányában rámutatott arra, hogy „a katonaság mozgása szempontjából igen fontos volt az utak állapotának, illetve a közlekedést gátló magas vízállásnak részletes ismertetése.”10 Kétségkívül mind a megyei, mind pedig az országos úthálózat a birodalom szempontjából igen fontos katona-politikai érdekeket szolgált. Ezek az utak azonban az áruforgalom és a kereskedelem szempontjából is nélkülözhetetlenek voltak, noha kétségkívül igaz, hogy mind a bel-, mind pedig a külkereskedelem fellendülése intenzívebben csak a napóleoni háborúktól mutatható ki. A megye úthálózatát a József-kori első katonai felvétel részletesen - községenként - ismerteti.11 (1. sz. melléklet.) Ennek ellenére az utak funkcionális rekonstruálása több tekintetben is nehézséget okoz. A felvételt készítő katon/a- mérnökök az utak minőségének a megállapítását meglehetősen nagyvonalúan kezelték. Az utakat postaút, országút, falusi vagy földút és erdei út szerint jelölték meg, de azok állapotáról részletesen nem számoltak be. Az utakat feltehetően elsősorban katonai szempontok szerint értékelték és a szerint minősítették, hogy lehetővé teszik-e a katonaság mozgását, illetve a transzportok folyamatos és zavartalan szállítását. E felmérés szerint a megye úthálózata eléggé heterogén képet mutat és egyértelműen kitűnik, hogy a megyében ekkor még köves utat nem építettek. A Balaton partján, illetve a Dráva mentén lévő postautak sem mutatnak egységes képet, egyes útszakaszok csak száraz időben megfelelőek, többnyire azonban erősen kitaposottak és kevésbé használhatóak. De a közlekedési utak alacsonyabb kategóriáiban is lényeges eltérések mutatkoztak. A minden időben rossz utak megjelölés, a közlekedési hálózat kisebbik részére vonatkozott, az utak többsége általában csak az esős időszakban volt járhatatlan. A nehéz járműveket ezek az utak kétségkívül nagyon igénybe vették, illetve egyes útszakaszok ezek számára nem voltak használhatóak. A föld és az erdei utak jelentőségét azonban nem szabad alábecsülnünk, ezek kötötték össze egymással a falvakat - szinte érrendszerként behálózták a megye településeit - kapcsolódtak a főközle- kedésű posta-, illetve országutakhoz, Kétségkívül elsősorban gazdasági funkciót 245
