Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)

Vörös Károly: "Jelentés Magyarország kereskedelméről" - Egy belga konzuli jelentés 1843-ból

ezt még egy harmaddal le kellene csökkenteni: csak így érjük el a normális fu­var szokásos díjszabását. A Tisza és a Duna vidékéről az Ausztria belseje felé szánt gabonaszállít­mányok Győrön át veszik az irányt, míg a tengerpart felé küldöttek Sziszek felé mennek. Ezen az útvonalon a folyókon a hajóbér olyan csekély, hogy alig i/8-a annak, amit ugyanilyen hosszú vasútvonalon kellene fizetni. Sziszektől a gabona a Kulpán egészen Károíyvárosig kicsiny, Toni'bassi-naik nevezett hajókon megy tovább, innen pedig, mivel a folyó nagyobb hajók (Bordonék) számára csak rit­kán, vagyis csak akkor hajózható, mikor bőséges benne a víz, az árucikkek Ká- rolyvárostól Fiúméig szárazföldön, a Ludovika úton jutnak el/1 Ennek a szállí­tásnak akadályai tehát kétségtelenül Sziszektől Fiúméig a legszámosabbak és gyakoriságuk többé-kevésbé az árucikkek mennyisége szerint változik. Olykor a Fiúméból Triesztbe való hajózás okozta késedelem sem kevésbé figyelemreméltó. A D alatt csatolt táblázat a Magyarországból Triesztbe küldött gabona szállítási költségének a stajonkénti minimális 1,32 forint és a maximális 3,05 fo­rint közötti nagy változatosságát mutatja. A károlyvárosi utat követve a Ludo- vi.ka-út vámján túl mérőnként még 10 krajcárt is meg lehetne takarítani, de a kevéssé látogatott zenggi út fuvarosai nagyon ritkák és csalók; a zenggi helyi költségek magasabbak és a szállítmányozás kevésbé szabályozott, mint a fiumei útvonalon, amiről még bővebben fogunk szóilani. Ezért van az, hogy a zenggi utat nemigen használják, csak egyedül a nyári évszakban. (A jelentés itt egy a B, C és D .alatti mellékleteik alapján össze­állított számvetést készít a stajonkénti konkrét szállítási költségek hallat­lan ingadozásának szemléltetésére. A minimális árért, 1,04 forintért vá­sárolt tiszavidéki gabonának a Tiszáig való szállításáért 18 krajcárt, az innen Triesztig történő szállításáért pedig - ugyancsak a minimális szál­lítási költséggel számolva - 1,32 forintot, összesen tehát 2,54 forintot kell fizetni. De még ha a gabona ára és a Tiszáig való szállításának költsége változatlanul összesen 1,22 forint maradna is, a Tiszától Triesztig való szállítás díja az eddigi maximumra, 3,05 forintra is felmehet, ami az egész szállítmány árát már 4,27 forintra emeli. Ez pedig az 1,32 forinttal szá­mított szállítási díj melletti árhoz képest 1/3-nyi emelkedést jelent. „Eb­ből a siralmas bizonytalanságból természetszerűleg következik, hogy Ma­gyarországon minden vállalkozás hazárdjátékká lesz. És ha egy még vi­lágosabb bizonyságot akarunk erről szerezni, akkor íme!” Ebben a másik számításban a konzul a nagy angliai kereslet ide­jén Magyarországon kialakult 2,40 forintos gabonaárral számol. A fenti példa változatlanul maradt minimális szállítási költségei mellett (18 kraj­cár + 1,32 forint - 1,50 forint) a szállítmány ekkor stajonként 4,30 fo­rintba került, - de a Tisza-Trieszt szakaszon a szállítás díjának ekkori maximuma, 3,05 forint mellett az összköltség 6,03 forintra is felmehetett. „A vételár tehát stajonként 1,32 forintról egyedül a szállítási költségek gyilkos ingadozása által annyira megváltozhat, hogy a spekuláció egyál­talán nem tud beszállni a magyarországi vásárlásokba - ha csak az árak nem annyira alacsonyak, hogy minden eseménynek képeseik ellenállni.”) íme egy másik példa, mely még nyilvánvalóbb módon mutatja be azt a számos kényelmetlenséget, melyek e kereskedelem minden fejlődését gátolhatják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom