Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)

Guzsik Tamás: Eltűntnek hitt pálos építészet Somogy megyében

7- ábra. Szerdahely (Kaposszerdahely), a kolostor helyén álló pince alaprajza.

Az épület története az okleveles anyag tükrében ismert.60 Eszerint 1335- ben alapította Ders comes fia, Miklós, Sz. László tiszteletére. A középkor folyamán a környezetében kiterjedt birtokkal rendelkezett. Valószínűleg 1543 körül, a török előrenyomulás következtében néptelenedett el. A középkorban birtokai közé tartozott Szil (Somogyszil) és Thazar (Taszár) is.61 Ennek az említett falvak szempontjából van jelentősége.

Lényegesen több felszíni maradvánnyal rendelkezik a Pogányszentpéter község területén egykor létezett Szentpéter (Stregench) kolostora. A községtől a posta mellett kelet felé kivezető földút elhalad a régi magtár mellett, a patakon átérve a dombra tart, ahol elágazik. Az elágazás kisebb erdős területet fog közre. Ennek belsejében ismerhetők fel a kolostor maradványai: kb. 14x9,5 m bel- méretű, keskenyebb, poligonális apszissal lezárt templomhoz északról szabályos, quadratikus elrendezésű kolostor csatlakozott. Ennek nyugati traktusa a templom nyugati végfala előtt is folytatódott. A kolostor északkeleti sarkában a traktus kiszélesedik, megduplázódik. Valószínűleg alápincézett volt. Az alapfalak és terepalakulatok között korábbi kutatás nyoma látszik.62 Több, egykori padlótégla még felismerhető (8. ábra).

Keletkezésének körülményei ismeretlenek. A Kanizsai család alapította

I. Lajos király uralkodása idején (1342-82) - a későbbi, megerősítő oklevelek szerint. A kolostor a középkor folyamán kiterjedt birtokkal rendelkezett, története 1548-ig ismert, amikor a török támadások következtében elnéptelenedett.63 Birtokait az örményesi (Zala megye) kolostor kapta meg.

A szentpéteri kolostorral kapcsolatban két dolog érdemel említést:- Mint a Kanizsai család alapítása, az első főnemesi alapítás a megyében. Ezzel kapcsolatban megjegyzendő az a - kellően megalapozott - megfigyelés, hogy a pálos rend a kezdeti szakaszban a kisnemesség által preferált rend volt.6/* A veszprémi egyházmegye korai alapításainak vizsgálata azt bizonyítja (egyes esetekben csak valószínűsíti), hogy ennek az „igénytelen”, és a nemesi vármegyerendszerrel és „alkotmánnyal” egyidőben, szinte azonos szabályok szerint felnövekvő rendnek az első mecénásai maguk a kisnemesek voltak. Míg a feudális nagybirtok virágkorát élő XIII. században az „arisztokratikus” beállítottságú, monasztikus vagy kanonikus rendeknél (bencések, ciszterciek, ágoston- rendiek, premontreiek stb.) a kegyúr szerepét valamely főúr látta el (nemzetségi

18