Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)
Péterffy Ida: Horváth Ádám és Czindery Pál barátsága
gyár Királyság területén esküdt földmérő.]” „A Drávának Babócsa határába eső, Lóka szigeti és Bresztichka [= Bresztics] környéki területét ábrázolja, a folyókanyarulat átvágási tervével. Vastag, vízjeles papíron rajzolt, szép színes térkép.” - „A megye megbízta a kereskedelmi utak térképének és tervének elkészítésével, amihez a Festetich-levéltárból kért alapanyagot.” „Súlyos zavargások közepette, 1800. november 10-én hajnalban a fellázadt insurgens katonák Horváth nagybajomi otthonát is feldúlta. Iratai, mérési adatai, okmányai és térképei, sőt műszerei (mérő dioptra, jókora kompasz) is áldozatul estek a rombolásnak.” „Öt esztendei keresménye vált semmivé, négy nap és négy éjjel kellett őrséget állnia a nagyatádi hídnál...” Czindery Pálnak a megye határain túl is híressé vált közéleti szereplésére 1796-ban került sor. Akkor, amikor Ferenc császár a francia köztársaság katonáinak olaszországi sikere hírére Pozsonyban országgyűlést hirdetett, hogy a háború viseléséhez segítséget kérjen. Somogybán „a meghívót az 1796. évi október hó 20-án tartott közgyűlésben tárgyalta a vármegye. A főispán távolléte alatt az elnöki széket Gaal László alispán foglalta el. A betegeskedő főispán a közgyűléshez intézett levelében követekül Gaal László alispánt és Zichy József kir. tanácsost ajánlotta. E közgyűlésen azonban váratlanul szót emelt Nagyatádi Czindery Pál, s kifejtvén, hogy mivel a királyi meghívóban az országgyűlés tárgyául csakis a segedelem szerepel, ennélfogva a megválasztott követeket oda utasítsa a vármegye, hogy az ország sérelmeit is tartoznak a felség elé terjeszteni. Czindery hatásos beszéde csakhamar megváltoztatta a hangulatot. A közgyűlés mellőzve a főispán jelöltjeit, követekül Czindery Pált és Kovács Antal táblabírót választotta meg, majd Ladányi gróf Schrnidegg László elnöklete alatt bizottságot küldött ki a követi utasítások megszövegezésére. A 16 pontból álló követi utasítás utolsó pontjában a vármegye meghagyta a követeknek, mindaddig, míg a felség a követi utasításokban részletezett kívánalmakba bele nem egyezik, semmiféle segélyt meg ne szavazzanak és ha ez utasítás ellenére hoznának valamely határozatot, az országgyűlési jegyzőkönyvbe ünnepélyes óvást vezessenek be, a melyet a vármegyéhez intézendő jelentésükkor hiteles alakban mellékeljenek.”1'’1 Bécsben, aljas besúgás következtében, rövidesen értesültek a vármegye gyűlésén történtekről. „A felségnek nov. hó i-én kelt leiratát a nov. 15-i vármegye gyűlésén olvasták fel. E leirat értesíti a vármegyét, hogy Czindery Pált az október 20-i megyegyűlésen tartott lázító beszéde miatt a követi tisztből kizárja és egyben meghagyja a vármegyének, hogy helyébe más, békés indulatú követet válasszanak. Egyúttal kemény szavakkal megrótta a vármegyét is, mert Czindery beszédét közhelyesléssel fogadta s olyan utasítást adott, mely a legfelsőbb királyi tetszésnek nem felel meg.” „Czindery közben követtársával együtt nov. 6-án Pozsonyba érkezett. Ekkor értesült a királyi személynöktől, hogy a felség a követségtől megfosztotta, s Pozsonyt azonnal el kell hagynia.” A Pozsonyban maradt követtársa ugyan mindent elkövetett Czindery rehabilitásáért, „az országgyűlésen felszólalt eme törvénytelen eljárás ellen, kijelentvén, hogy az ő elmozdítása a sarkalatos törvényeinkkel, az oltalomlevéllel és a vármegye cselekvési szabadságával ellenkezik; de felszólalása nem talált visszhangra . . ,”15 Pozsonytól Nagyatádig hosszú volt az út. A megalázó lefokozás után jogos volt Czindery Pál aggodalma, hogy további megtorlásra is számíthat. Ez ugyan nem következett be, de feltehető, hogy amúgyis gyenge egészségi állapo149
