Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)
Guzsik Tamás: Eltűntnek hitt pálos építészet Somogy megyében
$ végül: Wetahida története, az okleveles anyag tükrében. A kolostor első oklevele 1317-ben kelt, mely szerint „Péter, Gyogh-i pap, majd ennek a háznak perjele István-fia Péterrel és sok mással együtt azt vallotta, hogy a Gyogh-i Be- der-fia, János erre a kolostorra hagyta a Gyogh falun-i Magasmalhegyé-n lévő szőlője felét. . ,”39 Eszerint a Sz. Miklós tiszteletére szentelt wetahidai pálos kolostort ,,Gyögh-i Péter pap, utóbb az első perjel alapítja . . ,”40 1542-ig a kolostor élete zavartalan: jelentős birtokadományokkal gyarapodott. 1542-ben Török Bálint elfoglalta a kolostor javainak egy részét, melyért a wetahidai Miklós perjel tiltakozott.41 Ugyanezen évben már a török csapatok fosztogatása is gondot okozott a környéken. A végső pusztulást a törökök 1555. évi hadjárata jelentette. Az újkorban nem települt újjá. Kitűnik, hogy a wetahidai kolostornak éppen a legkritikusabb periódusa, az alapítás ideje és körülménye marad homályban. A későbbiekben még érdemes visszatérni erre a - talán nem elhanyagolható - kérdésre. Lényegesen könnyebb helyzetben van a topográfia kutatója az 1323 körül alapított mindszenti kolostorral kapcsolatban. Viszonylag bő okleveles anyagából ismert, hogy „Tóthnak mondott Lö'kös mester, Raholczai Jakab fia” jelentős adományokat újított meg a remeték számára. Ebből - a pálos oklevéltár összeállítói - arra következtetnek, hogy a nevezett Lökös mester a kolostor alapítója.42 Molnár István viszont más forrásra hivatkozva „Wyz-i Tamás” személyében jelöli meg az 1323 körüli alapítás donátorát.43 A kolostor folyamatos működése és kiterjedt gazdasági tevékenysége a XVI. század közepéig nyomon követhető.44 Az első török pusztítás 1542 nyarán érte a kolostort.45 Majd az 1555. évi hadjárat teljesen megszüntette az életét.46 Maga az épület azonban nem pusztult el: 1774- ben „Mindenszentek egyháza a szentély kelet felé eső részének kivételével csak itt-ott romos, a falak magasan emelkednek ki, könnyen restaurálhatok. A sekrestyéhez csatlakozó torony épségben áll, csak vakolni kell, és a toronysisakot a helyére tenni. A négyszögben épített kolostor romjai szinte mind a négy odalon embermagasságig érnek, ezeket néhai Hunyadi István az előző években .. . helyreállíttatta. A Balaton partjáról mintegy félórára van ez a kolostor, egy fákkal sűrűn benőtt domb tetején, amelyet délről félkaréjban hegyek vesznek körül ... Amint régen is lehetett, csak egy emeletet kellene felépíteni, és a cellákban tíz szerzetes is ellakhatna. A domb tövében csaknem ötven ölnyire bőséges víz található, mely a hegyekben fakad, és elegendő volna a majorság számára”.47 Ez azonban csak terv maradt, a kolostor nem épült újjá, sőt tégláit a XIX-XX. század folyamán - a Hunyadiak nagylelkűsége folytán - elhordták, részben a balaton- szemesi uradalmi épületek építkezéséhez, részben a szóládi r. k. plébánia céljaira. A helyszíni szemle csak megerősítette az idézett adatokat. A községtől DK- re, a Dózsa u. végénél emelkedő ún. Várhegy mellett kell az erdőbe bemenni, s az út egyenesen a régi esőházhoz vezet. Ennek közvetlen közelében vezet a régi szekérút, majd kb. 200 m-rel feljebb egy kis platón helyezkedett el a kolostor. Felszíni nyoma semmi nincs. A terepalakulatokból kikövetkeztethetően egy kb. 21x8,4 m méretű templomhoz északról csatlakozott a kb. 32x23 m méretű, quad- ratikus elrendezésű kolostorépület. Még fellelhető az egykori kerengő helye és mérete, valamint a keleti traktus középtengelyében kiálló - valószínűleg - egykori káptalanterem. Közelében a forrás ill. patak foglalata falazott részletek tartalmaz, melyek szintén középkori eredetűnek tarthatók49 (5. ábra).
