Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)

Tóth Péter: Egy németalföldi utazó a visszafoglalt Budán (1687)

HENNIN JEGYZETEI 1. Ezt a várost különféle csapások érték: 1526-ban Szolimán, a törökök császára elfoglal­ta és felégette. 1527-ben Ferdinand elvette a várost az azt újjáépítő János királytól, a korábbi vajdától. 1529-ben Szolimán visszafoglalta. 1530-ban Roggendorf ostromolta eredménytelenül, mint ahogyan 1540-ben is Leonard Fels, a császári hadsereg vezére. 1541-ben Szolimán csellel és harc nélkül elfoglalta Magyarország királynéjától, s ugyan­ebben az esztendőben Roggendorf ismét csak eredménytelenül ostromolta. 1542-ben Bran­denburgi Joachim csak Pestet vette ostrom alá. Budát 1598-ban ostromolta meg újra gróf Schwartzenberg, de sikertelenül, ahogyan 1599-ben Mátyás főherceg és 1602-ben Roswurm is. 1635-ben csak felperzselték. Végül 1686. szeptember 2-án a város szeren­csésen visszakerült a császár kezébe, miután a hadseregük szeme láttára elvették a tö­rököktől. - Valamelyik mostani szerző is szól Budáról a Buda Vindicata (Visszafoglalt Buda) című munkájában; ez a mű azonban még soha nem volt a kezemben. Jónak lát­tam ide csatolni ennek az igen nevezetes városnak a tájképét is, hogy tudniillik milyen volt ennek a századnak az elején mindkét oldaláról, vagyis arról, amelyik a Duna és ar­ról is, amelyik a mezők felé néz; e képek Dillichius: Chronica Hungáriáé című művé­nek 13. és következő, továbbá a 194. lapjairól valóak. 2. Magának Tolliusnak az előírása alapján rézbe metszettettem ezeket a feliratokat, hogy mindenki számára meglegyen a lehetőség szabad megítélésükre. Egy jeles férfiú, Sike Henrik felvilágosított arról, hogy az 1. és 5. számú felirat ugyanaz, jóllehet a betűk vo­nalvezetése valamennyire különbözik bennük. Ez tudniillik a mohamedánok ama min­denki által ismert jelmondata, azzal a nehezen értelmezhető diváni arab írásmóddal le­írva, amelyet többnyire a feliratok esetében használnak; ez a mondat a közönséges írás jegyeivel átírva és lefordítva így hangzik: „Nincs más Isten, csak az Isten és Mohamed Isten prófétája”. - A 2. számú felirat annak a két kalifának a nevét tartalmazza, akik közvetlenül Mohamed után következtek, tudniillik Abubekr és Omar kalifa nevét. Cso­dálatosnak tűnik egyébként, hogy nem veszik hozzá e kettőhöz a harmadik és negyedik kalifa nevét, hiszen négyüket többnyire össze szokták kapcsolni, ahogyan azt fentebb már láttuk is. 3. Kinézetét és fekvését Dillichius alapján (idézett műve, 14. lap) mutatom be. 4. Esztergomnak (németül: Gran) a kinézetét és fekvését - amilyen tudniillik a jelen szá­zad elején volt - Dillichius rajzolta meg idézett munkája 12. lapján; tőle kölcsönztük a tájképet. 5. Fentebb már szó esett - de megmagyarázásuk nélkül - ezekről a rejtvényekről; de hogy félre ne értsd őket, külföldi olvasó, játékosságukat a német nyelv kétértelműségének kell tulajdontani. Az első rejtvényben a .kocka’ szó alatt egy hasított fapálcát értünk, amely oly módon alkalmazható, hogy a két összekapcsolódó részén bemetszett rovások meg­mutathatják a bevételek és kiadások sorát, mivel az egyik résznek erre, a másik rész­nek pedig arra a célra kell szolgálnia. Az ilyen fát németül Kerbstock-nak, hollandusul Kerfstok-nak szokták mondani. — A második rejtvény esetében a bacchusi csintalanság kétértelműsége a következő német kifejezésben rejlik: Schildwacht stehen auff einer Jungfer. - A harmadik rejtvénnyel kapcsolatban megjegyzendő, hogy a katonák néhány házát ráépítették a templom bolthajtásaira: ezért szükségszerű, hogy együtthálás törté­nik az annyira szent hely fölött. — A negyedik rejtvényt egyedül csak a német Wage szó kétértelműsége teszi rejtvénnyé; ez a szó ugyanis itt a folyó neve, a németeknél pedig a mérlegé. U4

Next

/
Oldalképek
Tartalom