Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)
Guzsik Tamás: Eltűntnek hitt pálos építészet Somogy megyében
neveket ismeri - kapcsolódó hagyomány nélkül.33 A helyszíni vizsgálat nem hozott újabb eredményt. Az Öreglak melletti Barátihegy idősebb lakói csak annyit tudnak, hogy egykor itt barátok laktak. Az általuk egykori kolostorhelynek tartott szántóföldön semmilyen — értékelhető - kultúrréteg nem látható. Érdemes azonban felfigyelni az előbbi — Wetahida okleveleiből kigyűjtött - utolsó helynévre: „Kyswythya” (1509-ben és 1512-ben szerepel).34 Gamás határában ma is van Vityapuszta, s tőle délre, Somogyvámos és Polány között Remete (!) nevű, 1955 után elnéptelenedett település. Az ide vonatkozó földrajzinév-hagyományok „Remete-puszta”, „Remetei Kápóna”, „Remetei halastavak” neveket ismernek.33 Mind Lipszky idézett térképe (4. szelvény, U. 13.), mind az I. Katonai felmérés vonatkozó részlete (VIII. 22—23.) jelöli a Remete nevű települést. Utóbbin a községtől délre „Rudera eines Closters” felirat és quadratikus épületmaradvány szerepel. Az elmondottak alapján, a gyűjtőmunka befejeztével került sor a jelzett terület helyszíni bejárására.36 Helyi adatszolgáltatónk37 ismerte a remetei hagyományokat. Szerinte „ott zárda létezett, ahova a romlott papokat zárták be életük végéig, s ott is vannak eltemetve. A zárda a remetei temető helyén, a keresztnél volt. A mai kápolna (barokk) és a zárda között alagút (!) volt. A Remete mellett elfolyó, ma zsombékos patak medrében hajdan 14 halastó volt.” Az elnéptelenedett település Vityáról földúton közelíthető meg: az áthalad a Patfari hídon38 (3. ábra). A temető az egykori település keleti szélén, egy kis dombon van. Környéke szántóföld, összefüggő tégla- és cseréptörmelékkel. A temető terültén K-Ny-i irányú, határozottan kivehető terepalakulatok vannak, melyek egy kb. 27x3 3 m méretű, nagyjából quadratikus épületegyüttes alaprajzát mutatják. Kelet felé erős lejtésű, kultúrréteg nélküli füves terület ereszkedik le az egykori halastavakig (a tavak helye jól kirajzolódik). A kolostor temploma - a terepalakulatok szerint - a déli oldalon volt, a kolostor északról csatlakozott. A mai temetői kereszt az egykori quadrum északkeleti belső sarkán áll. Kivehető falrészlet nincs. A temető még felismerhető, szórványos nyomai XIX. századiak, tehát akkor a kolostor helyét temetőnek használták (4. ábra). A kézenfekvőnek tűnő topográfiai lehatárolás ellenére sem egyértelmű Wetahida helye. Nem lezárt kutatásról lévén szó, kötelességemnek érzem e helyen ismertetni lektoromnak, dr. Magyar Kálmán tudományos főmunkatársnak értékes adatait és véleményét a témával kapcsolatban. Segítségéért és a rendelkezésre bocsátott adatokért köszönetét mondok! Eszerint a Wetahida környékén lévő települések topográfiai adatait - egyes esetekben - pontosítanunk kell. A két Berény a somogyvári völgyben fekszik, Kisberény 1370-ben a wetahidai kolostor birtokával határos. (Somogy Megye Múltjából = SMM, Levéltári Évkönyv, 10. Kaposvár, i979.=LÉ 40. 24.) Almaad birtok 1364-ben... Wasad-i Mihály fia Miklós tulajdonában, a Szent Miklós remeteség közelében volt (SMM LÉ 10. 40. 33.). Vasad Kisberény és Öreglak környékén, a malomároktól keletre, a mai Vasad pusztától északra kereshető. Maach a Lengyeltóti déli határában lévő „Mohács”-csal lehet azonos. Fontos adat, mely 1466-ban Maach birtok határában, a Hydaswyze folyónál lévő „Desstifewidawar” nevű malomhelyet említi. Ez azonos lehet az 1460-ban szereplő „Feldwarmolna” nevű birtokrésszel (SMM LÉ 10. 43. 93.). A „Hydas- Wyze” nevű folyó talán a ma Malomárokként szereplő, Öreglak mellett Somogy- vár irányába folyó vízzel hozható kapcsolatba. A Maach környéki földvár a lepÍQ
