Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)

Kanyar József: Somogy megye közgyűlése a hódoltság idején és a felszabadító harcok utáni első évtizedben (1658-1718)

vekedett a templomokat és monostorokat feltörő munkakerülő rablók és gonosztevők száma is.

1717. augusztus 7-én már kisgyűlést tart Sziget mezővárosában a megye Madarász László elnökletével. A kisgyűlés a jégverés miatt csökkentette az aratórészek megállapítását és szeptember elejére összehívták az élelmiszerárak megszabására kijelölt bizottságot és előírták, hogy a kevés termés miatt ne adjon a lakosság dézsmát.

1717. szeptember 3-i kisgyűlés Szigetben kihirdette az élelmiszerek és a kézműves termékek árszabását.

1717. október 13-i közgyűlésen Kaposvárott a nádor 1717. szeptember 16- án kelt - királyi parancsra felszólította a megyét, hogy az országos porta-összeírás helyesbítése tárgyában összeülő gyűlésre október 15-ére Pozsonyba küldje el a követeit. A megye Niczky György jegyzőt és Vlasies János főszolgabírót jelölte e követségbe. A közgyűlés a két követének 9 pontban foglalta össze utasítását (a megyét a török alatt nagy pusztítások érték, amelyeket még nem lehetett helyreállítani, az idejövő jobbágyok Horvátországba és Dalmáciába szöknek a nagy terhek miatt, a jobbágyoktól túl sok ingyenmunkát követel a szigeti vár, a megyében sok a mocsaras terület, ezért sok az ingyenmunka a híd, a gát és az útépítésre, nagy a katonai beszállások költsége, a marhavész 4000 marhát pusztított a megyében, sok az ingyenfuvar, kevés a jobbágyoknak a készáruja, nagy a drá- vai áradás, kevés a lehetőség a termények eladására a mezővárosokban stb.)

Kovács István főszolgabíró helyébe - aki alig tartózkodott a megyében - Csák Mihály alszolgabírót választotta a közgyűlés.

Az 1718. január 24-én tartott közgyűlésen Kaposvárott elsőként Niczky György főjegyző és Vlassics János főszolgabíró tettek jelentést, akik 1717. október 15-én részt vettek a megye megbízásából az adózás ügyében tartott pozsonyi ülésen. Jelentésükben a vármegyék által benyújtott tervezetek is szerepeltek, és a központi hatóságok által e tervezetekre adott válaszok is. Somogy véleményét is tartalmazta a jelentés az 1715-ös összeírások kapcsán.

Ez a közgyűlés sem maradt uralkodói leirat nélkül. VI. Károly ugyanis értesítette a megyét - 1718. január 3-i Bécsből keltezett levelében, hogy újabb ezredek vonulnak át a megye területén, amelyeknek az ellátásáról - a terhek méltányos kivetésével — gondoskodnia kell a megyének. A megyét arra is figyelmeztette az uralkodó, hogy a területére télre beszállásolt katonaság eltartásánál az előző évben kiadott katonai regulamentumot tartsa szem előtt. A vármegye egyébként a közgyűlésen megállapodott abban a Taunian-ezreddel, hogy közkatonái eltartására a hét öt napján 8, a maradék két napon pedig 9 krajcárt fizet. A katonaságnak pedig megtiltották, hogy tartózkodjék a kihágásoktól, a lakosok verésétől s munkára kényszerítésétől. A nádor is felszólította a megyét az 1715-ös összeírás tévedéseinek a helyesbítésére és új összeírás elvégzésére, majd kérte a megyétől a Szent Boromeus Károly templom építéséhez az évi részletek befizetését.

Az alispán a közgyűlés tudomására hozta néhány kereskedőnek a szigetvári és babolcsai várurak elleni panaszait, akik különféle ürügyek alatt jogtalanul elvették a lakosság jószágait. A közgyűlés utasította az alispánt a károsultak jószágainak karhatalommal történő visszaszerzésére s kötelezte arra, hogy a panaszokról tegyen jelentést a kamarának.

A közgyűlés Egry László jószágkormányzót, mint jogban is járatos szak103