Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Magyar Kálmán: A segesdi királynéi ispánság történetéről (XI-XV. század) - (Forrástanulmány)
hét szó, amely jól kiegészíthette az uradalomhoz, illetőleg az udvartartásához (akár az udvarházához!) tartozó más rendű, más kondícióval rendelkező falvak (szántók, boradók stb.) termény- és egyéb szolgáltatását. 11. A segesdi királynéi uradalom szervezete és birtokai i. A királynéi ispánság tisztségviselői Az 1979-ben megjelent tanulmányában Ruzsás Lajos kifejti,75 „hogy a segesdi ispánság nem rendelkezett határozott szervezettel. Az ispáni tisztet Somogy megye ispánja, sokszor azonban más udvari méltóság töltötte be.” Viszont a források szerint IV. Béla 1245-ben Jacou fia Mihályt említi Segesd megye (comitatus) ispánjának (comes-énak). 1265-ben egyszerűen csak a comes de Segusd szerepel, majd 1365-ben Zentgeroth-i Fülöp fia László mester a segesdi ispán. 1389- ben ifjabb Garai Miklós macsói bán a segesdi főispán. Garai címbeli helyettese, a segesdi alispánja ekkor Tapsonyi Anthimus fia János mester volt, a későbbi szlavón vicebán, körösi és Zágráb megyei ispán, majd alnádor.76 A források szerint tehát 1245-1389 között Segesd megye főispánja, comese, sőt, alispánja is ismert. Az is kiderült, hogy 1241 táján a segesdi uradalom Kálmán horvát-szla- vón herceg közvetlen irányítása alá tartozott. Ekkor még nem említették (legalábbis mi nem ismerjük) a segesdi ispánt. Ügy érezzük, hogy mindenképpen szükséges (éppen Segesdnek a szlavón hercegséggel való akkori kapcsolata miatt is) a horvát-szlavón hercegségről, illetve a délvidéki báni szervezetről néhány szót ejteni. A XIII. század első felében a bán a legmagasabb méltóságok egyikének számított.77 Kinnamosz a báni tisztet közvetlenül a király utáni méltóságnak írja. 1222-ben is ama négy országos főméltóság egyike, amelynek képviselője még más tisztet is betölthetett. A szlavón bánt, mint a különkormányzat vezetőjét közvetlenül a király vagy a herceg nevezte ki. A XIII. század közepétől néhány évtizeden át a jelentősebb dalmát városok feletti fennhatóságot is megszerezték maguknak. Ezt jelzi a bán traui és a spalatói ispáni címe. A XIII. század elejétől a banatust a Gutkeled nemzetség tagjai sajátították ki.78 A nemzetség tagjai, mint Merkur, továbbá Apaj, István, Joachim, Ma- jádi Miklós és István 1205-1288 között nyolc alkalommal, mintegy huszonkét éven át töltötték be a báni tisztet. A báni címnek - Kálmán szlavón herceg halála után - egészen Béla macsói herceg fellépéséig nagy jelentősége volt. A különböző délvidéki bánságok létrejötte 1272-ben, Béla macsói herceg meggyilkolása után kezdődött. Ekkor a megölt hercegségét a magyar főurak egymás között további bánságként osztották fel.79 Nézzük azonban IV. Béla király szlavóniai képviselőjének, Gutkeled Istvánnak a báni szerepét. Mint a többi bánnak, neki is birtokai voltak Szlavóniában is. Báni palotája Zágrábban állt. A bán és kísérete (udvara) a XIII. században - a királyhoz hasonlóan „körbejárt”. 1251-ben a dalmát tengerparton - saját hasznára - várost is alapított. A város melletti hegy csúcsán - saját költségén - báni kastélyt (castellum-ot) építtetett. 1252-ben - a király tiszteletére 17 So ogy mCayai Levéltár
