Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Magyar Kálmán: A segesdi királynéi ispánság történetéről (XI-XV. század) - (Forrástanulmány)
a város piactéréit állott. Még azt is megjelölték, hogy kelet felől a Benedek szűcs curiájával volt határos,211 A város centrumában a piactéren (ahol általában a plébániatemplom is állt!) léteztek a gazdag kézműves házak, az ún. boltok és azok telkei. Ezeknek a szomszédságában állhatott Zámbónak, a zálogbirtokosnak, majd a segesdi alispánként is tevékenykedő Antimusnak egy - nyilván udvarházzal, curiával beépített - nagyobb földesúri telke, fundus curie-ja. Láttuk tehát Segesden az Árpád-kori, 1284-ben említett királynéi curtis-t és a XIV. század végi, a királynéi mezőváros, város központjának egy főnemesi kézben lévő fundus curie-ját. Mit jelölhettek valójában a XIII-XIV. századi curtis, curia, fundus curie kifejezések? Bolla Ilona szerint212 a curia, a curtis, az udvar - a XI-XI1. században - egy állandó helyen lévő rezidenciát jelentett, amelyhez házi felszerelések, sőt gyümölcsösök is tartoztak. Segesd esetében 1284-ben, több közeli-távoli birtok, így Dénes és Osztopán, de nyilván még más is - közvetlen irányítási körébe sorolható. Magának a curtis-nak a területe - minden esetben - több lakóépület és egyéb építmény befogadására volt alkalmas.213 Ha csupán az ún. nemesi udvarhelyeket (curtis-okat) nézzük, akkor például Csák Miklós comes vértesi udvarhelyén 1231-ben és 1237-ben is épületeket említenek, amelyek 1273-ban - többek között - három, egy tető alatt lévő házat jelöltek. 1318-ban pedig Péter fia Jakab mesternek „olyan nagyméretű curiája” volt, hogy mind őt, mind az egész rokonságát és leszármazottaikat is befogadhatta.211 Ezeket az udvarházakat általában körülhatárolták, régebben árokkal vagy sövénnyel, illetőleg más egyébbel! Azt is láttuk, hogy Zámbó Miklós segesdi curiája, fundus curie-ja esetében, hogy az uradalom földesurának udvarháza, telke a királynéi mezőváros központjában, a piactéren állt. Ez a jellemzőjük a kisebb nemesi, földesúri udvarházaknak is. Javarészt a település belsejében, a faluban, többnyire a templom közelében emelkedtek. Ugyanakkor a szorosan vett belsőségeken: a veteményeskerten, a gyümölcsösön kívül, gyakran csupán 10-20-30 holdnyi szántóföld tartozott hozzá. így 1299-ben például Mátyás ispán örsi palotájához (palatium) - egy gyümölcsösön és erdőrészen kívül - mindössze 32 hold tartozott.210 Zámbó segesdi mezővárosi curiahelye még kisebb kellett, hogy legyen! Éppen a mezővárosi polgári, kézművest lakhelyek, boltok miatt, amelyek a viszonylag zsűfolt, sűrűn beépített centrumban, a piactéren álltak. Mégis megközelítőleg ez a curiahely mekkora is lehetett? Erre a kérdésre talán tudunk feleletet adni, mivel szerintünk Segesd civitas, illetőleg hospes település is 1241 után fejlődhetett ki. Éppen az akkor betelepült idegen telepesek igénye szerint! Milyenek is lehettek ezek a „szabályozott” hospes falvak? Ezekre vannak különböző összehasonlító adataink! Egy nemesi kúriahely vagy belső telek, a soltész vagy hospes falvakban éppen kétszerese volt a jobbágyteleknek. 1279-ben 80x80 helyi öl és általában négyzetalakúak, vagy legalábbis tömzsibb formájúak voltak (Oldalarányaik szerint 1:1, 1:4, 1:2,5). Nógrád megyében például 120x240 méteres volt egy úgynevezett nemesi kúriahely.216 Az ilyen udvar- vagy curiahelyekhez hozzátartoztak különböző szolgák, illetőleg jobbágyok. S ha a tulajdonos, földesúr nem mindig tartózkodott ott, akkor az udvarházat tiszt, udvarbíró vagy Segesd esetében nyilván a curialis comes irányította. 42
