Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Magyar Kálmán: A segesdi királynéi ispánság történetéről (XI-XV. század) - (Forrástanulmány)
tély meglétének kérdése is. (Az utóbbiak pontos megnevezéséről az eddig ismert források még hallgatnak!) A királynéi udvarházra, curtis-ra vonatkozó első - általánosnak mondható - adat is viszonylag késői, re84-ből való. Az udvarhoz tartozó - Segesd melletti - középkorban elpusztult Udvarnok, Udvard településről is csupán a XV. század első feléből tudunk először. Hogy ez a királynéi curtis pont az Udvard, Udvarnok faluval egyezhet meg, egyáltalán nem biztos. Bár I. Géza királynak a Komárom megyei Udvardon lévő curiájáról, illetőleg a mellette lévő Szent Márton kápolnájáról már 1075-ből tudunk.207 Jankovich Miklós hasonlóan korai királyi udvarhely meglétének a bizonyítékát látja a Segesden is létező királyi kápolnában. Mint azt már az előzőekben kifejtettük, ezek a királyi kápolnák tehát egyben az állandó jellegű királyi, királynéi lakhelyre, udvarhelyre is utalnak.208 Vagyis tehát Segesd főesperesi székhelyen - már a XI-XI1I. században meglévő - királyi kápolnához mindenképpen hozzátartozott a királyi lakhely, az udvarház, a curtis is. A királyi, királynéi - kápolnával rendelkező - curtis, udvarhely, amely talán a későbbi Udvard, Udvarnok településsel egyezett meg, külön „vonzotta” a segesdi comitatus comes-énak segesdi curiáját, illetőleg lakhelyét. Mivel a XIII. század első feléből (1245) a segesdi megyés ispánról (comes-ról) is tudomásunk van, így az ispáni székhely (amely fegyveres kíséret elhelyezését is jelenti!), illetőleg az esetleg hozzá tartozó Árpád-kori vár, erődítmény kérdése is rögtön szóba kerülhet. Volt-e Segesden - a királyi, királynéi korai udvarház, lak mellett - az Árpád-kori ispánsági lakot is talán, de a katonai kíséretet mindenképpen befogadó, a jelentős központra felügyelő, vigyázó erődítmény, vár? A Felső-Segesden - a Víztorony melletti - 1981-ben végzett régészeti ásatásunk azt bizonyítják, hogy ilyen mindenképpen létezett! A Nováki Gyulával és Sán- dorfi Györggyel ez évben végzett segesdi földvárrekonstrukcióink200 még a formájára, kiterjedésére is meghatározó képet adnak. (10. ábra) Az ispáni laktól, de talán a korai királyi laktól elkülöntített szállása, udvarhelye (curtisa) is lehetett Segesden, a későbbi időben, talán már a XIII. századtól a királynénak. Hiszen 1282 táján az özvegy királynéknak a budai várban is - a királyi udvartól elkülönített - szállásuk, „domus nostra”-juk volt. A XIV. századi források az óbudai királyi várat királynéi várként jelölik. I. Lajos uralkodásának idején is az özvegy királynénak Magna Curia (Kammerhof) elnevezésű várbeli háza létezett. S így az 1184-ben említett segesdi királynéi curtis-t (udvar, udvarhely) elképzelhetjük, egy különálló királynéi „domus nostra regi- na"-nak! Annál is inkább, mivel a későbbi időben, a XIV. században másnak, sőt másoknak a curiái is szerepeltek Segesden. Így 1394-ben Segesd civitas-ban - az akkori zálogbirtokosnak., Zámbó Miklós királyi tárnokmesternek, a curiáját említik.2,° Antimus fia György és fiai - szolgálataik egyéb jutalma mellett - viszonylag tekintélyes összegért, 200 aranyforintért vásárolta meg ezt a curiát. Az 1395-ben történt királynéi, majd országbírói birtokmegerősítésnél erről, mint fundus curie-xö\ szólnak. Ez a megjelölés - ebben az időben - a segesdi városi (civitas) utcás rendszerű, jobbágy, illetőleg polgár, kézműves telkekre, udvarhelyekre (fundus cu- rie-kra) vonatkozott. A; oklevélből azt is tudjuk, hogy a Zámbótól megvásárolt fundus curie, vagy egyszerűen curia a civitas központjában, in loco fori, vagyis 41
