Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Magyar Kálmán: A segesdi királynéi ispánság történetéről (XI-XV. század) - (Forrástanulmány)
80. Kristó, 1977. i. 56,, 59., 61., 63. 81. Somogy Vármegye 588. 82. Uo. 592. 85. Somogy Vármegye 371. 84. Uo. 398. 85. ZO. i. 1871. 104-10;. 117. 86. Somogy Vármegye 372. 87. Engel Pál-Lővei Pál-Varga Lívia: Gótikus sírkövek Máriavölgyről és Segesdről Művészettörténeti Értesítő, 1981. XXX. 2. 140-144. (Továbbiakban: Engel-Lővei-Varga, 1981.) 88. Mo. tört. 2. 1984. 968. old. tétkép és 44. térkép. 89. Szűcs, 1981. i. 28-29., Borsa 1978. 68. old. 27. 90. Somogy Vármegye 395-396. 91. Borsa, 1978. 75-76. old. 42-44. 92. Uo. 74. 40-41. 93. Heckenast, 1970. 78-79. 94. Kristó Gyula: A XI. századi,hercegség történeté Magyarországon. Bp. 1974. 46. (Továbbiakban: Kristó, 1974.) 9;. Magyar Kálmán: Nagyatád és környéke a középkorban. Nagyatádi monográfia, 1985. Kézirat. 26. 96. Heckenast, 1970. 130. 97. Györffy, 1975. 66. 98. Heckenast, 1970. 116. 99. Szűcs, 1984. 391. 100. Uo. 15;. jegyz. 101. Magyar, 1983. 28-29. 102. Uo. 103. Somogy Vármegye 368. 104. Fügedi, 1981. 262., Bolla, 1983. 326., Szűcs, 1984. 384. 105. Gutheil, 1979. 527. 106. ÁKOKJ. II. 2-3. 1961. 167. 2723. Pálóczi H. András lektori véleményében megjegyzi, hogy „a királyné Segesdhez tartózó zalai, veszprémi birtokai azt a problémát vetik fel, hogy ezek nem tartozhattak-e eredetileg a veszprémi királynéi udvartartáshoz? Egyáltalán, a XIII-XIV. sz.-ban megismert segesdi birtokszervezet mennyiben vetíthető vissza az államalapítás korára? Véleményünk szerint hangsúlyozottabban kellene a későbbiek során történeti rétegekre bontani a birtokszervezetet, melyben a bizonyíthatóan államalapításkori elemek mellett nyilván van későbbi fejlemény is. Végső soron az uradalom királynéi mivolta is az.” A kérdés bővebb kifejtése előtt (ld. Somogyi Almanach, 1986) csak annyit közölhetünk, hogy a kérdéssel Veszprémben behatóan foglalkozó Kralovánszky Alán szerint Gizella után nem mutatható ki a nyoma a királyné veszprémi udvartartásának, illetőleg huzamosabb ,,ott-tartózkodásának”. Nemcsak azért, mivel nem ismerünk egyetlen innen keltezett oklevelet sem. (Ld. Kralovánszky Alán előadása, Veszprém, 1983.) A Kálvölgyi és a többi (általunk felsorolt!) népek, illetőleg települések a segesdi comitatus ispánjának a fennhatósága alá tartoztak: .Veszprémben és a környékén is említenek a források különböző királyi, királynéi népeket (még a XIII-XIV. században is!). Ezekről nem derül ki (egyelőre!), többnyire azért, mert a veszprémi püspökség, illetőleg a káptalan népei lettek, nagyobbrészt 1276-os, a nagy veszprémi tűzvész, pusztulás után, hogy eredetileg a segesdi királyi, királynéi uradalomhoz, comitatushoz tartoztak volna. A Kál-völgyiek Segesdhez való tartozásáról is az 1276-os tűzvésszel kapcsolatos királynéi adomány révén szerzünk tudomást. Szerintünk a királynénak Veszprémben elsősorban szakrális központja volt. Kancellárja, a veszprémi püspök saját kegyúri székesegyházában koronázta meg, ahol a királyné széke, koronázási jelvényei is szerepeltek. A veszprémi vár .a királyné tisztségviselőinek: a püspöknek, a különböző kanonokoknak, a segesdi főesperésnek, álfa-. Iában az egyházi embereknek a székhelye lehetett. (Erről' részletesebben íd. Somogyi Almanach, 1986.). 107. Ruzsás, 1979. 3., Szűcs, 1984. 384., Somogy Vármegye 374. 108. Szűcs, 1981. i. 32. 55
