Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Függelék
FÜGGELÉK Összeállította: BŐSZE SÁNDOR I. A SOMOGY MEGYEI LEVÉLTÁRI NAPOK ’84 (Kaposvár, 1984. november 22-2)) Nyolcadik alkalommal rendezte meg a Somogy megyei Levéltár a levéltári napokat. Az első napon részt vevő 224 hallgatót és az elnökséget Kanyar József levéltárigazgató köszöntötte. A levéltári napokat Sugár Imre, a Somogy megyei Tanács elnöke nyitotta meg, aki az intézmény tudományos tevékenységéről szólva - többek között - a következőket mondta: „A levéltár fejlődésének újabb állomása a nagyberki »Vigyázó kastély« felújítása, amivel lehetővé vált a levéltár szocialista kori osztályának a megalapozása, elkezdve benne a szocialista korszak anyagának összegyűjtését. Ezzel egy új intézmény alapjainak a lerakása történt meg a megyében, amelynek átadásiát és megnyitását 1985-ben, felszabadulásunk 40. évfordulója alkalmából tervezzük. Ezzel egyidejűleg a magyar levéltárak tudományos és közművelődési szerepéről országos tanácskozás házigazdái tisztének a betöltésére is vállalkozunk. Százados mulasztást pótolva adtuk át a közelmúltban a múzeumnak és a levéltárnak a megyei igazgatási központ épületeit, ezzel történetük során első ízben önálló, jelentőségükhöz, rangjukhoz méltó elhelyezést tudtunk biztosítani mindkét intézményünk számára.” A megnyitó után Tóth Sándor ezredes, hadtörténész, a „Magyar katonai részvétel a második világháborúban és az ország felszabadítása” címmel tartott előadást. A második világháborúhoz vezető s kényszerpályára került ellenforradalmi Magyarország lehetőségeivel a rendszer vezető körei nem éltek - mondta az előadó. így került a frontra - hadrendben előírt, felszereléssel, de hatásos páncéltörő fegj'verek nélkül - a győzni küldött második magyar hadsereg, amelynek utánpótlásáról nem gondoskodtak, s így annak veresége szinte törvényszerű volt, mivel a döntő szovjet csapás útjában állitak. Az előadás második részében a nyugati magyar emigrációval, a német megszállással és a magyar ellenállással foglalkozott az előadó. Második napirendi pontként dr. Miklós Endre szakfelügyelő értékelte a levéltári évkönyv 15. kötetét, figyelembe véve iskolai felhasználásának a lehetőségeit. A tanulmányok közül - a teljesség igénye nélkül - néhányra felhívta a figyelmet. Magyar Kálmán tanulmánya - szerinte - életszerűvé teszi a honfoglaló magyarság somogyi letelepedésének a történetét. Szili Ferenc forrásközlése abban segíti megerősíteni a diákokat, hogy a Horthy-hadsereg tisztjei közül is sokan látták, hogy azzal a felszereléssel, amivel a háborúba küldték őket, csak veszteni lehetett. Andrássy Antal adatok sokaságával bizonyította, hogy a GESTAPO és a nyilasok mellett a magyar nép egy szűk rétegének a felelőssége is kimutatható a zsidóüldözések terén. Kanyar József, a Dél-Dunántúl népoktatásával foglalkozó tanulmánya alkalmas fakultatív feldolgozásra is a két Ratió ismertetésével cs az országos állapotokkal való összehasonlításra. Knézy Judit tanulmányával rá lehet mutatni az éhínségek és a járványok okaira, továbbá a korabeli táplálkozásra is. Az évkönyv tanulmányait felhasználva - zárta be mondanivalóját a szakfelügyelő -, ..számtalan olyan anyagrész feldolgozását sikerült megvalósítani, amelynek. tanítását a múltban csak nehezen tudtuk megvalósítani. . és most konkréttá és élményszerűvé tudjuk tenni a korábbi feltételes megállapításokat. A történelemtanárok nagyobb felkészültséggel, magabiztosabban tudnak a tanterembe lépni. Miklós Endre előadása után Tóth Sándornak a hallgatók közül Szili Ferenc, Kálmán 565
