Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Magyar Kálmán: A segesdi királynéi ispánság történetéről (XI-XV. század) - (Forrástanulmány)
A pince feltöltéséből előkerült gótikus borda, ablak- és ajtókeretkövek, valamint egy nagyméretű konzolkő világosan meghatározza az épület korát, $ nagyjából; rendeltetését. -Vagyis.egy több, legalább két^hárömszintes, XIV-XV. századi - gótikus faragványokkal ellátott, téglaépítmény lehetett. Az'épület bizonyos szintjeit gerenda mennyezet, másutt - a gótikus bordákkal díszített - boltozat választhatta el egymástól. Nyilván lefelé egyszerűsödő sorrendben, legalul a pincével. Vagyis a rangosabbnak tartható általunk feltárt épület kora megegyezik- az 1395-96-os oklevélben emlegetett - kúriák korával?31 Az utána tőle D-i irányban nyitott kutatóárkok - rendeltetését illetően- még további támpontokat nyújtottak. Az épülettől D-re és K-re is - sajnos a török kori beásásoktól, gödröktől szabdaltan - különböző korú, égéssel elválasztott téglaszintek, járószintek húzódtak. Ezek bizonyos szakaszánál - a kutatóárkokból még most pontosan meg nem határozható - összefüggő falszakaszok húzódnak ÉD-i és NyK-i irányban. Egy NyK-i irányú falmaradványtól (mintha temetőt záró téglafal lenne!) D-re NyK-i tájolású, koporsómaradványt mutató, részben bolygatott sírok csontvázai kerültek elő. A domb legdélebbi peremén - kiszedett, párhuzamosan NyK-i irányba futó - falkiszedések falakat, az egyház, a templom falait jelzik. A környékén feltárt párta, párizsi kapcsos, pénzleletes, NyK-i tájolású sírok, eddig a XIV-XV. századra datálhatok (11. kép). Vagyis biztosnak látszik, hogy megtaláltuk a civitas, illetőleg az oppidum, a város és a mezőváros egyházát. Feltehetőleg a piactéren álló - a források feldolgozásánál részletesen emlegetett - exemptus, plébániaegyházát. A hozzá tartozó temetővel, illetőleg a tőle É-ra, még meghatározhatatlan formában elterülő piactérrel. A piactér (?) É-i részéhez, széléhez (?) csatlakozhatott az általunk feltárt XIV-XV. századi épület, curia téglafalmaradványa. Vagyis végső soron igen közel jutottunk, nagy lépést tettünk előre Segesd királynéi civilasa, illetőleg oppiduma utcarendszerének., topográfiáidnak meghatározásához•258 Ugyanakkor előkerült végre Somogy első gótikus udvarházának, curiájának rommaradványai Számtalan közép- és török kori tárggyal: kerámiával és fémanyaggal (12-13. kép). S végül utoljára még más is tartogatott meglepetést! Szinte „regénybe illő módon” - a műkincsgyűjtés révén259 - bukkanhattunk nyomára egy Segesd- ről, egyelőre Budapestre származott, rendkívül értékes épületplasztikai, vagy szobrászi alkotás töredékének (14. kép). Nézzük a jelenlegi tulajdonosnak, Bodor Imre régész-művészettörténésznek a leírását: „a szobortöredék 21 cm magas és 15 cm széles. Anyaga sárgásszürke kő (homokkő). Felületén kis foltokban világoskék festés nyomai észlelhetők. Hátoldala megmunkálatlan. Az ott látható goromba szerszámnyomok inkább arra utalnak, hogy valamilyen nagyobb egységből (épületplasztika, homlokzati dombormű?) véshették ki utólag.” Az ábrázolás témája - itteni somogyi gyakorlatunkat tekintve - teljesen rendkívüli. „Hosszú hajú, bajuszos-szakállas férfifejet ábrázol. Fejéke - megmaradt alsó része után ítélve - feltehetőleg püspöksüveg.” Vagyis egy püspökábrázolás fejtöredéke azonosítható! A különleges és szép leletet, állítólag „az 1930-as években gőzeke szántotta ki Segesd község - Nagybajom felé eső határában . . . hogyha gőzeke szántotta ki, akkor lelőhelyét feltehetőleg az uradalmi birtokon kell keresni.” 5