Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Karsai Elek: Magyarország bombázása a második világháborúban
ELKÉPZELÉSEK ÉS TERVEK MAGYARORSZÁG BOMBÁZÁSÁRA 1944-BEN — az amerikai levéltári anyag alapján — KARSAI ELEK 1941. december 11-én, öt nappal a Pearl Harbor ellen intézett japán támadás után, Bárdossy miniszterelnök közölte Pell amerikai követtel, hogy Magyarország megszakítja a diplomáciai kapcsolatot az Amerikai Egyesült Államokkal. Másnap, december 12-én Bárdossy ismét magához kérette Pell követet és közölte vele: „a magyar kormány a Háromhatalmi Egyezmény szellemében jár el, amikor nemcsak - a tegnap közölt elhatározása értelmében - a diplomáciai viszonyt szakítja meg, hanem kijelenti előtte, hogy Magyarország a hadiállapot fennállását jelenti ki az Észak-Amerikai Egyesült Államok és Magyarország között”. Pell követ előbb csodálkozását fejezte ki, hogy a miniszterelnök előző napon még csak a diplomáciai viszony megszakítását jelentette ki, most viszont már a hadiállapot beálltát is közli vele, majd megjegyezte, hogy Bárdossy miniszterelnök valószínűleg német nyomásra tette meg a hadiállapot beálltának közlését. „Bárdossy indignáltan azt válaszolta az amerikai követnek, hogy Magyarország szuverén, önálló állam és mint ilyen, jelenti ki a kormány, hogy a mai naptól Magyarország hadiállapotban levőnek tartja magát az Észak-Amerikai Egyesült Államokkal.”1 Továbbá: Bárdossy még december 11-én az éjszakai órákban távirati utasításban tájékoztatta a tokiói magyar követet a minisztertanács aznapi határozatáról, majd magyarázatul hozzáfűzte: „Szolidaritásunk deklarálásával megadtuk Magyarország teljes politikai támogatását. Gazdaságilag a tengelyhatalmakat a háború kezdete óta erőnk végső megfeszítésével állandóan támogatjuk. Katonai együttműködésre az Egyesült Államokkal szemben földrajzi helyzetünk nem ad lehetőséget.”2 Ami pedig a magyar - valamint a román és a bolgár - hadüzenet hivatalos amerikai fogadtatását illeti: Roosevelt elnök majd négy hónappal később, 1942. április. 7-én a berni követ útján jegyzéket intézett a magyar kormányhoz. A jegyzék megismételte, hogy a hadüzenet „más államok nyomására és felbuj- tására”. történt, és hogy „ez az akció ellentétben állt a kérdéses államok népe többségének akaratával. Ezért az Egyesült Államok kongresszusa nem tett megfelelő hadüzenetet ellenük és az elnök nem bocsátott ki proklamációkat ebben a kérdésben.” ' : Miután :azonban .Románia, Magyarország és Bulgária segítséget nyújt az Egyesült Államok ellenségeinek, ezért „az elnöknek az a szándéka, hogy aján503
