Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Magyar Kálmán: A segesdi királynéi ispánság történetéről (XI-XV. század) - (Forrástanulmány)
vétlen utána, az 1495-től induló, a Báthori testvérek (András és György), valamint Corvin János közötti perben is szerepel Segesd mezőváros.238 1499-től 1513-ig követhetjük azt a másfél évtizedes pert, amely Báthori György és Bakócz Tamás és rokona, Erdődy Bálint között folyt Segesd mezővárosa, valamint Szob és Bolhás birtokok határjárása ügyében.239 Majd a vármegyei monográfia adata szerint 1528-tól Segesdet és más somogyi Báthori-bir- tokot a rokon Pekry Lajos - közel egy évtizedig - jogtalanul elfoglalva tartotta.2''0 A Báthoriak segesdi birtoklásának kezdetétől egészen 1513-ig tartó nagy per okleveles anyagából viszont megismerhetjük a segesdi lakosságot, a mezővárosi polgárságot. Egy 1499. május 22-én kelt oklevélből derült ki, hogy a segesdi mezővárosi, a szobi, a bolhási határjárásra kiküldött, szomszédos szenyéri várnaggyal, valamint embereivel szemben; Báthori György hatvan segesdi polgára, uruk megbízásából hatalmaskodást követett el. A hatvan családfő (?) neve között első helyen a városi tanács tagjai, Zyllew (Szőlő) Albert bíró és rokona Zyllew János, valamint az egykori bíró leszármazottja: Byro (Biró) Miklós említhető. Negyedikként talán az egyetemet, valószínűleg jogot végzett Deák Pált emelhetjük ki. Utána tizenkét mesterség, vagyis egy tucatnyi kézműves neve szerepel. Az élen az aranyműves (aurifaber) Ambrus, aztán három Kalmár, azaz távolsági kereskedő nevével találkozhatunk. Találunk közöttük egy Kovács (Kovach), egy Mészáros, egy Szabó (Zabo), két Csapó (Shapo), egy Boltos (Bolthos), vagyis helyben kereskedő mestert. Szerepel mellettük három szűrkészítő (Zyr), egy Szűcs (Zewch), egy Varga (Warga), két sófuvarozó (Sós) és egy zenész, trombitás (Thorumbythas) is. Talán a régi várszervezet, illetőleg a királyi, királynéi comitatus szervezete egykori elöljáró, századosi rangú tisztjének a leszármazottai lehettek: Zaznag (Száznagy) László és Mátyás. A hatalmaskodók között találjuk a távoli Pécsről, illetőleg a szomszédos Kak-ról átköltözött polgárt, Pechy (Pécsi) és Kak (Kaki) Lőrinc néven. A Segesdtől D-re lévő szomszédos Barátiból származhatott Barathy (Baráti) Fábián, aki Balog Kelemennel együtt a Báthoriak segesdi elöljárói, providus-ai, vagyis provizorai, amolyan~íiszttartói voltaké Egy másik, így az 1503-as oklevélből az derül ki, hogy az előző (1499- ben szereplő!) Szőllő (Zyllew) Albert bíró helyén már egy Sebestyén Mihály nevű bíró (iudex) található.242 A három segesdi providus (intéző),: Balog Kelemen, Gogan Tamás, Baráti Fábián mellett - a XV. század végén - a mezővárosi tanács első emberei: a bírók, illetőleg a jogász (?) Deák, s talán a tanács kézműves tagjai, az esküdtek is szerepeltek. (Ezek sajnos ebben az oklevélben nincsenek külön megjelölve!) Pedig az előző időszakban, 1393-ban a teljes tanácsot, a bíróval, az esküdtekkel együtt már megjelölték. Így is nagyon fontos, hogy a Báthoriak 1499-ben szereplő segesdi mezővárosában közel húsz kézműves, kereskedő élt. Jelezve a mezővárosi ipar itteni intenzív megmaradását, meglétét. Közöttük számban a legtöbben ekkor a távolsági kereskedők (Kalmárok), a szűrkészítők (Szűr-ösök), a posztó csapó mesterek (Csapók), a sófuvarozók (Sós-ok) szerepeltek a legtöbben, a maguk ketteshármas létszámával. A speciális kézműves foglalkozást az ötvös-aranyműves, míg az írásbeliséget, a jogászi végzettségű, litteratus-deák, a város írni-olvasni tudó jegyzője (?) képviselte.243 47
