Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Tilkovszky Lóránt: Bajcsy-Zsilinszky 1944. március 19-e miatt csonkán maradt pártprogram tervezete (Kossuth-párt)
7- Szociális reform és általános népbiztosítás A szociális kérdés megoldását az egész földkerekségen kétféle elvi alapon és módszerrel keresik és munkálják: egyfelől az önsegély, önkormányzat, demokrácia, másfelől a felülről való hierarchikus szervezés, a diktatúra eszközeivel. A kisgazdák, földmunkások és polgárok Kossuth-pártja az önsegély, az önkormányzat s a tisztult, keresztény szellemű demokrácia eszközeivel, formái között kívánja a jobb szociális igazságot és egyensúlyt megvalósítani. Alapvetés az önsegély. A magyar ipari munkásság az önsegély gondolatával és annak érvényesítésével emelte ki magát, hősies küzdelmek során, abból a gazdasági rabszolgaságból, mely inkább rosszabb, mint jobb volt a jobbágyi sorsnál. És az egész világon a gazdaságilag, politikailag elnyomott osztályok majdnem mindenütt a maguk szervezett erejének latbavetésével jutottak az élet penészes pinceodúiból az éltető napfényre. Ezt a társadalmi önsegélyt az állam biztosítsa az alkotmány és a törvények keretei között történő szabad szervezkedés elismerésével minden dolgozó osztálynak és rétegnek. S ezzel az önsegéllyel, a vele adódó szabad szervezkedés erejével éljenek is az egyes osztályok, éljen vele elsősorban a magyarság leghát- raszorítottabb rétege, egyben zöme, a parasztság, különösen annak is leginkább védelemre szoruló, idáig az önsegély tekintetében is legmostohábban kezelt rétegei, a földmunkásság és a földmunkássághoz érdekben és életszínvonalban legközelebb álló törpebirtokosság. Amennyire az egyes termelési ágak helyesebb gazdasági egyensúlyának, összhangjának kiharcolása körül a kisbirtokosság az egész parasztság gazdaság- politikai előharcosa, akként a parasztság szociális előharcosa a mezei munkásság és a bérmunkára szoruló törpebirtokosság. A gazdasági önsegélyben a kisgazdáknak kell elöljárniok, a szociális önsegély dolgában a mezei proletárságnak. Ügy azonban, hogy mégse tagadják meg sem egyik, sem másik részről az egész parasztság mindkét rétege számára életbevágó fontosságú közös paraszti összetar- tozandóság parancsát. A parasztság egységére az egyetemes nemzeti érdeken kívül azért is szükség van, mert kisgazdák, tö/pebirtakosok és nincstelen földmunkások csak együtt rendelkeznek akkora erővel, amely elegendő közös jobb sorsuk kiharcolásához és biztosításához. Különben is annyira összefogja őket a sok közös politikai és gazdasági érdek, a paraszti életforma és műveltség egyöntetűsége, annyira közel élnek és dolgoznak egymáshoz, ugyanazt a földet munkálják, lényegében ugyanúgy, a munkaadó és munkáskategóriák annyira összekeverednek a kis- és törpegazdaságok életében, hogy a kisgazdát, a törpebirtokost és a földmunkást nem különíthetik el olyan élesen a valóban meglévő kisebb-nagyobb érdekellentétek, mint a tőketulajdonost és az ipari munkást. A kisgazdák., földmunkások és polgárok Kossuth-pártja egyszerre kívánja szolgálni a parasztság birtokos és munkásrétegeinek az önsegélyben szükséges különváló önvédelmi szervezkedését is, de a parasztság lelki egységének, politikai, gazdasági összetartozandóságának nagy ügyét is. Sziklaszilárd meggyőződése, hogy a magyar parasztság toldimiklósi ereje szétforgácsolódik és elvész a maga egész népi erejének szoros összefogása nélkül, de ez az egység viszont csak úgy építhető meg, ha a parasztság munkásrétegei a maguk önálló érdekvédelmi 474
