Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Tilkovszky Lóránt: Bajcsy-Zsilinszky 1944. március 19-e miatt csonkán maradt pártprogram tervezete (Kossuth-párt)
sok más okból újból önálló vajdaságként kellene visszailleszteni a szentistváni keretekbe, önkormányzatának fölépítése pedig helyesen csak az önálló Erdély történelmi alkotmányának szabad szellemében, „a három nemzet uniója” mintájára történhet. A régi önálló Erdélyben a románság még nem szerepelt, akkori kezdetleges társadalmi, művelődési színvonala és; tagQzatlansága miatt negyedikként a három - magyar, székely, szász - nemzet melleit. Ma természetesen ezt a románságot, azóta történt nagyarányú megszaporodása, fejlődése, de a magyar államnak a teljes állampolgári jogegyenlőségre való helyezkedése révén is, számának, gazdasági, művelődési súlyának megfelelő érvényesüléshez kell juttatni egy erdélyi önkormányzat kereteiben. Viszont alig volna értelme egy külön magyar és székely önkormányzatnak. Ekként a három erdélyi nemzet csak magyar-székelyt, románt és szászt jelenthet. Pártunk meggyőződése szerint Erdély önkormányzatának helyes megoldásánál ez országrész népközi helyzetét és Erdély történelmi múltjának közjogi fejlődését kell alapul venni, de külföldi példák útmutatásait sem szabad figyelmen kívül hagyni. A szabad Svájc kantonális rendszere erős hatással volt az Amerikai Egyesült Államok alkotmányára, viszont a svájci alkotmány újabb fejlődésére, főleg annak 1848-as nagy reformja során, az Egyesült Államok szenátusi intézménye gyakorolt döntő szellemi hatást. Erdély új önkormányzatának megalkotásánál tekintetbe kellene venni Svájc alkotmányának bizonyos bevált formáit és tanulságait is. Mik lehetnek Erdély önkormányzatának alapelvei? 1. A Szent Korona államjogi egysége, melynek szilárd keretei megbírnak egy szövetségi államot, de nem bírhatnak el - a történelmi Magyarország szerves földrajzi központiassága miatt sem - egy államszövetséget. 2. Ez a szövetségi állam belső berendezkedésében alig lépheti túl az 1868-ban rendezett magyar-horvát viszony kereteit. Az osztrák-magyar reálunió - a másik történelmi forma - lemásolása magyar-erdélyi paritás alakjában, már államszövetséget jelentene, a magyar központias földrajzi egység közjogi megbontását s a magyar állam végzetes belső legyöngülését, minden népének kárára. 3. Viszont az erdélyi önkormányzat föltétlenül három népi önkoripányzat együtteséből kell, hogy összetevődjék: magyar-székely, román és szász területi önkormányzatból, azaz egészséges történelmi nyomdokokon, az erdélyi vajdaság három - magyar-székely, román és szász - bánságából. 4. Az erdélyi vajdaság önkormányzatának súlypontja és túlnyomósága a bánságok hatáskörébe kell essék és főleg a bánsági - népi - önkormányzatok kiegyeztetése, összehangolásuk szenátusi föladata, a vajdaságra, élén az erdélyi vajda. 5. A bánságok jogszabályalkotó testületéi népképviseleti alapon szervez- tetnének, a vajdaság jogszabályalkotó testületé pedig a svájci államok tanácsa és az Amerikai Egyesült Államok szenátusa mintájára, a bánságok küldötteiből alakulna, úgy azonban, hogy a román többség majorizálásának elkerülésére a magyar-székely és szász bánságok együttesen küldenének annyi szenátort a szenátusba, mint a román bánság. Az erdélyi önkormányzat kereteiben törvénnyé csak az válhatna, amit a szenátus a bánsági táblák határozataiból jóváhagy vagy amit maga alkot. 6. Az erdélyi vajdaság lakossága népképviseleti alapon, az általános bi459
