Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Tilkovszky Lóránt: Bajcsy-Zsilinszky 1944. március 19-e miatt csonkán maradt pártprogram tervezete (Kossuth-párt)
BAJCSY-ZSILINSZKY „KOSSUTH PÁRT” PROGRAMJA TILKOVSZKY LÓRÁNT Nagyívű pályája sarán Bajcsy-Zsilinszky háromszor dolgozott politikai pártprogramon: 1924-ben ő szövegezte a „Fajvédő kiáltványt”, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt néhány oldalas programját; 1930-ban „Nemzeti radiká- lizmus” címmel a maga alapította és vezette Nemzeti Radikális Párt immár egész kötetet kitevő átfogó és részletes programját készítette el, majd tette közzé; 1943-ban, mint a Független Kisgazdapárt tagja és országgyűlési képviselője „A kisgazdák, földmunkások és polgárok Kossuth pártjának (röviden Kossuth pártnak) programja” kidolgozásához látott hozzá, ugyancsak átfogó, „országépítő program” igényével - ez utóbbi azonban befejezetlen és kiadatlan maradt. Kortársi visszaemlékezésekben ismételten szó esik arról, hogy a Független Kisgazdapárthoz 1936 novemberében csatlakozott Bajcsy-Zsilinszky Endre viszonya a párt vezetőségéhez nem volt konfliktusmentes; töredékes irathagyatékában is számos bizonyítéka van ennek. Ám ezek az iratok egyáltalán nem igazolják, hogy anakronisztikussá vált Nemzeti Radikális Pártjának újjáélesztését tervezte volna.1 Problémái, konfliktusai ellenére Bajcsy-Zsilinszky nagyon tudatosan és határozottan ragaszkodott a Kisgazdapárthoz. Mint leveleiben többször is kifejtette, azért tette ezt, mert ez a párt reprezentálja az ország társadalmának legszámosabb, és szerinte politikai szempontból is elsődleges jelentőségű paraszti osztályát a maga - minden paraszti réteget felölelő - egészében, s ugyanakkor igen nagyra értékelte, hogy nem paraszti osztálypolitikát, hanem egyetemes nemzeti politikát folytat. A Kisgazdapártot tartotta a legalkalmasabbnak arra, hogy - más osztályok, rétegek felől is alkalmas szövetségeseket keresve - eredményesen szálljon síkra a célul tűzött független, demokratikus - és ami Bajcsy-Zsilinszkynél ezektől elválaszthatatlan posztulá- tum volt - a „birodalmi hivatásáról” le nem mondó - Magyarországért.2 Az ún. békési programmal 1930. október 12-én alakult Független Kisgazdapártot, amellyel november 4-én fuzionált a Gaal Gaszton-féle Agrárpárt, a Nagyatádi Szabó István-féle egykori - 1909. november 21-én alakított - Országos Függetlenségi és 48-as Gazdapárt utódának tekintette,3 amellyel az agrár gondolat mellett a függetlenségi gondolat, a „kossuthi szellem” kötötte össze. Ennek a hagyománynak, szellemi kontinuitásnak fontos jelentőséget tulajdonított; kidomborítását a kisgazdapárti politikában hívei is kifejezetten ajánlották Bajcsy- Zsilinszkynek.4 445
