Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár, Dél-Dunántúl kormánybiztosa (1849)
karimás, fekete, csúcsos kanászkalapot viseltek. Rézfokos vagy rézbalta mindig volt náluk. A baltába be volt vésve a nevük. Mind a három magyarul beszélt, mégis azt mondták, hogy horvátországiak. Vásárláskor a fonói kocsmában szálltak meg hosszabb időre. A téli hizlalási időben fölváltva egy-egy volt itt. Az pedig Gyalánban lakott állandóan. Gyerekkoromban minden évben láttam őket, legényo,krómban sokszor ittam is velük a fonói vendéglőben. Hogy meddig bérelték a gyaláni karámokat, azt nem tudom. Adatközlő: Szabó Ferenc, 84 éves gazda. Taszár. Gyűjtés ideje: 1952. június 16-19. Gyerekkoromban csak fehér mangalicát tartottak a taszáriak. A fekete mangalica is csak később jött. A disznót sohasem hozták a gazdák idegen piacról. A községben tenyésztett disznót vették és nevelték a taszáriak. A makkon hízott disznónak úgy mondják, hogy a zsírja nem alszik meg. Azt nem lehet kanállal, késsel vágni, mert olyan mint a leves, sárgás. Ezt öreg- apámtól tudom, mert annak voltak még makkon hízott disznai. Apám és öreg- apám idejében a tótsári erdő cser és tölgyes makkjára hajtották a disznót. Kutyapusztítás. Ha valaki régebben a faluból el akarta pusztítani a kutyáját, az kivitte a disznólegelőre, ott a kanász bevitte vagy becsalta a fókába, és ott elengedte. A disznók összeröffente-k és a kutyát mindjárt eltépték. Mikor szétszedték, akkor otthagyták. A legelőről, a fókáról, a disznóról, a gyógyításról, a kanászéletröl, jövedelemről, disznójelölésről, járó-hajtő emberekről, szerzett fókáról, viseletről Adatközlő: Horváth Pili György 75 éves kanász, Tászár, Dózsa Gy. u. Gyűjtés ideje: 1952. VII. 16-17-25.; Vili. 12-15-21-22. Néprajzi gyűjtőnapló. Kéziratszám: 26/1952. Horváth Pili György 1877-ben született Göllében. Apja Horváth Vendel szintén kanász, aki 1936-ban halt meg 74 éves korában Taszáron. Apja 50 évig, ő pedig 24 évig volt Taszáron kanász. így 74 évig pásztorkodtak Taszár községben.- Mióta az eszemet tudom és ahogy apám mesélte, mindig kanászok voltak az elődeim. Mi apámmal makkra, tanyán sosem voltunk, de ilyent láttam és tanyán voltam is az uradalmi kanászoknál. Én a taszári kondánál, apám mellett bujtárkodtam, és amikor apám leroskadt, akkor vettem át tőle a fókát. Magam 52 éves koromban hagytam abba a pásztorkodást. Akkor tanultam meg dolgozni. Amíg a földet tiprom, az élettől vissza nem röttenek. Pásztorszerződés. Apám idejében is a kanász mindig a közösséggel alkudott meg. Egy évre szerződtek. A bírónál kötötték a szerződést. A konvenciós levelet az év elején a kanász megkapta. Ebben a beajánlott bér volt felírva. így pl. egy öreg szám után fél fölöntő tiszta búza vagy feles (búza + rozs). Egy öreg szám = anyadisznó vagy hízónak való egy éven felüli sertés. Egy fölöntőt kapott négy malac után. Malac alatt éven aluli disznót értünk. Taszáron a pásztorszerződés mindig karácsony másnapján történt. A szerződésnél csak az öreg 348
