Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár, Dél-Dunántúl kormánybiztosa (1849)
kezőkben gyorsaságra apellált. Legfőbb terve Noszlopynak még akkor is Pécs felszabadítása, ezért a „kiállítandó lovas csapatot Regölbe fogják össze szállítani a beszerzendő fegyverekkel együtt.”80 Bonyhádon érte Noszlopyt az első ellenséges megnyilvánulás. A császáriakhoz húzó sváb lakosság egy része elmenekült. Az otthon maradottak pedig igyekeztek pánikot kelteni a magyar seregben. „Gyalázatára szolgáljon a város svábajkú lakosainak, hogy 5 magyar festőlegényt kivéve velünk egy sem csatlakozott.” - Többen merényletet is kíséreltek meg a honvédek ellen. - „Ily szabadságellenes maguk viseletéért - minthogy a magyar bankjegyek elfogadását is megtagadók 20 000 pft magyar bankjegynek ezüstre váltására büntettetett e város, mely összeg egy óra alatt a gazdag dohányos svábok által előteremtetett” - írta Noszlopy Antal visszaemlékezésében.81 Augusztus 2-án a bonyhádi városi tanácsnak Noszlopy igen szigorú és határozott parancsában a nemzeti lobogó azonnali kitűzését rendelte el.82 Noszlopy Kurdon, augusztus 3-án átvonult seregével és itt érte Fatér János újabb levele, melyben beszámolt Somogy helyzetéről. Kitűnt, hogy Somogybán jelentékeny császári erő nincs és az átvonuló ellenséges hadsereg nem Szigetvár, hanem Sásd irányába vonult. „Somogyba lelkes a nép, mennyünk Kormány Biztos Űr, ha lehet Kapósba a czinkoskodókat megsemmisíteni. ',83 Augusztus 3-án Noszlopy seregével Iregen állomásozott. Itt érte éjjel Ivánkovits János Vas megyei kormánybiztos levele, melyben tudomásul vette Noszlopy katonai és polgári felsőbbségét és hajlandónak nyilatkozott a „Vas megyei védsereget a somogyival öszvekapcsolni.”84 Ivánkovits figyelmeztette Noszlopyt, hogy az ellenség kivonulása Somogyból még nem kedvez Pécs felszabadításának. Azonban „tessék belátása szerint cselekedni, a felelősség mindenesetre az ön vállaira nehezedik." A tőle kért 20 000 Ft helyett a vasi csapat felszerelésére csak 5 000 Ft-t tud adni, szabadkozott Ivánkovits. Viszont ha a megrendelt ruhák és bakancsok megérkeznek, akkor képtelen egy fillér támogatást is adni.85 Noszlopy hajnalban azonnal válaszolt Ivankovitsnak. A pécsi és a kaposvári császári helyőrséget becsapva Bonyhádról nem Pécsnek ment, mint ahogy elhíresztelte, „hanem Tolna szélén, Iregben állomásozott”. Ekkor a kaposvári császáriak védelmére egy 2200 főis különítményük Dombóvárra menetelt. Ezzel Noszlopy elvonta őket a főerőkhöz való csatlakozástól. Ivankovitsot pedig azzal bízta meg, hogy 4-én délre a kompokat és a gőzhajót rendelje Zamárdiba. Seregével itt óhajt majd átkelni a Balatonon.86 Noszlopyban a Balatonon való átkelés gondolata, illetve Tihany félszigetének a megerősítése és védelme ekkor támadt. Valószínűleg Radakovits Miklós százados és műszaki katonái lehettek az ötletadók, hiszen korábban ők ennek érdekében lettek Gaál tábornoknak alárendelve. Később Noszlopy látva a félsziget alkalmatlanságát, lemondott tervéről és ezzel egy újabb csalódással lett gazdagabb. Iregről Noszlopyék augusztus 5-én Tahra szállásoltak be. Itt keletkezett az első Rendelete, melyet mint a „Dunántúli alsó megyék kormánybiztosa” rendelt el. Noszlopy rendelete válasz Németh Péter és Czindery László intézkedésére, melyben megtiltotta a császáriak kiszolgálását és tőlük a hivatalok elfogadását. A kemény hangú, határozott rendelet szövegét először itt közöljük. A rendelet szövegét Noszlopy fogalmazványai között találtuk, mely eredeti tisztázat, Noszlopy Gáspár aláírásával. Feltehető, hogy nyomdárakész állapotban 326
