Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)

Spira György: Egy Jellačić-önportré

38. Mivel a mű fogalmazványa nem maradt ránk, a fenti szövegközlés alapjául is ez a tisztázat (HÁZ OJ 6/68-1) szolgált.

39. Elnöki iratok 1855: 646. sz. alatt.

40. Ezért található ma is a Jellacic-család levéltárában, a 7. jegyzetben említett helyen.

41. Erre felhívja a figyelmet Pulszky I 375. 1., s kelletlenül ugyan, de utalnak az itt történtekre olyan Jellacicot máskülönben egekig magasztaló szerzők is, amilyen pl. J[aro- mir] Hirtenfeld: Ban Jellacic, Wien, 1861 10. 1. vagy Bauer 42-43. 1.

42. Bizonyság erre többek között Jellacicnak az az oktrojált alkotmány kibocsátása után, 1849 márciusában, Cegléden született keltezetlen emlékirata (HÁZ OJ 6/309), amely a horvát nemzeti mozgalom következetes híveinek megnyilatkozásaihoz hasonlóan szintén annak a véleménynek adott hangot, hogy az uralkodónak szentesítenie kellene az 1848—i sabor végzéseit.

43. Ennek a sok hasonló nyilatkozat közül pusztán példaként kiragadott idézetnek a forrása: J. J. I. Miklós cárhoz, Bécs, 1848 nov. 21 AJA OBJ I-C/XXIII-r.

44. Így a Franz Dahlen lovag altábornagy zágrábi hadosztályparancsnok által Jellacic 1847—i (valóságos) szolgálati minősítéséhez fűzött megjegyzés („für das Wohl der ihm anvertrauten Grenz-Bevölkerung väterlich besorgt”), idézi Hirtenfeld u. 1.

45. Pontosan: 28 576-ot (Hauptmann, Jelacic’s Kriegszug I 48. 1.).

46. A 26. jegyzetben már említett helyen.

47. Ld. Batthyánynak a dunántúli törvényhatóságokhoz intézett körrendeletét, Pest, 1848 aug. 15, az Országos Széchényi Könyvtár kisnyomtatványtárában található példánya alapján reprodukcióban közli Rózsa György és Spira György (szerk.): Negyvennyolc a kortársak szemével, Bp é. n. [1973], 34;. sz.

48. Mivel János főhercegre sokan még ma is rózsaszínű szemüvegen át tekintenek, szükséges itt külön is megjegyezni, hogy közvetítői megbízatása ellenére ö sem a horvátok és a magyarok megbékéltetésére, hanem arra törekedett, hogy továbbra is szabadkezet biztosítson Jellacicnak. Ezt már a kortársak közül is hangsúlyozta Kulmer J. J.-hez, Bécs, 1848 jún. 28 AJA OBJ I-D/I-4, de hangsúlyozza „közvetítői" tevékenységének monográfusa, Ferdinand Hauptmann is: Erzherzog Johann als Vermittler zwischen Kroatien und Ungarn im Jahre 1848, Graz, 1972 23. 1.

49. Erről Spira, 1848 Széchenyije 279., 288. 1.

50. Vö. Hirtenfeld 1-2. 1.

310