Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Kanyar József: Egyházlátogatási jegyzőkönyvek, mint népiskolatörténeti források Dél-Dunántúl egyházmegyéiben (1810-1848)
A Tolnai Egyházmegye 24 egyházközségében 2; 223 lélek lakozott, 27 tanítóval. Mindössze csak egy egyházközségben nem volt tanító, a lelkész végezte a pedagógusi munkát. Egy tanítóra jutott 934,18 lélek, illetve 56,40 gyerek. Az egy tanítóra jutó sűrűség tekintetében a sorrend az egyházkerületben a következő volt: 1. a Felső-baranyai, 2. a Külsősomogyi, 3. az Alsó-baranyai és végül 4. a Tolnai Egyházmegye. A tanítók az egyházmegyében Pápán, Debrecenben, Patakon, Kecskeméten és Nagykőrösön tanultak. Felerészt Pápán (11) és Debrecenben (12). Rossz állapotban lévő, rogyadozó iskolák voltak Alsónyéken, Bölcskén, Medinán, öcsényben és Pilisen. Alkalmatos épületek voltak Cecén és Decsen, új iskolát építettek Bátán, Bogyiszlón, Kajdacson, Szekszárdon és Alsónyéken. Volt olyan iskolaház is, amelyet kisebbíteni kellett: Magyarhidason. Az iskolába járás a tolnai egyházmegyében hasonlatos volt a többi egyházmegyéhez. Egész évben nem jártak iskolába Kajdacson és Bátán, télen-nyáron viszont Bölcskén, Csanádon, Madocsán, Öcsényben és Pakson folyamatosan jártak iskolába, a többiben csak télen. A tankönyvek többségét itt is: Göböl Gáspár, Hübner János, Losonczi Hányoki, Osterwald munkái képezték. Többhelyütt tanították a Heidelbergi Kátét, Magyarország földrajzát és történelmét is. A tanítás módszertanára vonatkozóan érdekes volt Magyarhidas megjegyzése: ,, /1 vallásra és az életre való tudomány oh rövideden és igen együgyüen megvilágosítva taníttatnak, amint a gyenge tanulóknak az elméik megfoghatják.” Az egyházmegyében a tanítandó tárgyak tekintetében — a szekszárdiak — hivatkoztak a kölesdi tractuális gyűlés (1804) határozataira. A tanítók felkészültségétől függően - még azonos egyházmegye népiskolái között is - eltérés mutatkozott a tantárgyak („tudománykák”) osztályonkénti rendjében. Igazolásul elég hivatkoznunk az egymástól alig félszáz kilométerre fekvő Cece és öcsény népiskoláinak 1816-os tanterveire. Cecén az első esztendősök tantárgyai a következők voltak: 1. ABC- betűk összerakása és kimondása, 2. Imádkozás és az íráskezdés. A kétesztendősöké pedig: i. Kis szenthistória, 2. Zsoltáréneklós, 3. Olvasás, 4. Imádság, 5. Írás (,,kezdegetik”). A háromesztendősöké: 1. Göböl Gáspár kátéja, 2. A keresztény vallás (agenda), 3. Hübner: Kis Szent históriája, 4. Zsoltárok, 5. írás és bibliagyakoroltatás, 6. Számolás, számvetés. 7. Éneklés és imádkozás. A négyesztendős iskolába járóknak- pedig az alábbiakként alakultak a tantárgyai: 1. Heidelbergi káté, 2. Vallás és valláshistória, 3. Hübner János tankönyve, 4. Geográfia, 5. Fábián természethistóriája, 6. írás (kontraktusok, levelek stb.), 7. Számvetés, 8. Éneklés (új és régi zsoltárok). öcsényben a „kisiskolások” első esztendőseinek a tárgyai a következők voltak: betűk esmérése, sillabizálás, olvasás, római számok s imádságok. A kétesztendősök tantárgyai: Göböl Kis katekizmusa, szent história, zsoltárok, arábiai számok, számvetés, a tízparancsolat, írás és könyörgés. Az öregiskolások háromesztendős évfolyamában a tantárgyak: Göböl Gáspár: Nagy katekizmusa, A reformáció históriája, Nacionalis história, Fizika, Magyarország geográfiája, Magyarország históriája, Zsoltárok és dicséretek, Éneklés, Aritmetika, Hübner tankönyve, Olvasás-Írás, Imádságok és valláshistória. A négyesztendős iskolába járók csak a Heidelbergi kátét tanulták. * * * Az egyházlátogatási j'elentések figyelemmel kísérték a lelkészkedő katolikus papság műveltségét bizonyos tekintetben meghatározó: könyvkultúráját, rátekintve a plébániák és a plébánosok könyvtárainak az állományára is. Hermann Egyed: A veszprémi egyházmegyei papság könyvkultúrája a XIX. század elején című kéziratában összegezte Kurbély egyházlátogatásainak esztendeiben az egyházmegye több mint 140 plébániájának a könyvállományát, amelyet 7000 műre és 15 000 kötetre becsült. Ez a könyvállomány elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy - a falvak értelmiségi szakemberei között - a lelkészek megőrizhessék műveltségbeli szintjüket. Elsősorban teológiai könyveikkel egybetarthassák híveiknek azonos célokért küzdő táborát, vagy polemikusán és apolegetikusan felszereljék ál277
