Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)

Kanyar József: Egyházlátogatási jegyzőkönyvek, mint népiskolatörténeti források Dél-Dunántúl egyházmegyéiben (1810-1848)

ző a protestáns népiskolák számára hanem azért is, mivel azok részben ki­egészítői voltak a római katolikus egyházak népiskoláiról készült jelentéseknek, másfelől pedig a legfőbb mutatói annak, hogy milyen állapotokat találtak a re­formátusok népiskoláinak külső és belső rendjében, milyen ismereteket tanítot­tak, milyen tankönyveket használtak bennük, milyen volt az iskolábajárási ará­nyuk, s milyen törekvéseket, szándékokat és elképzeléseket tudtak megvalósíta­ni népiskolázásuk jobbá és eredményesebbé tétele érdekében. De általános művelődéstörténeti forrásként is számontarthatjuk e jelen­téseket, hiszen az egyházközségek történetei visszanyúltak sokszor a reformáció korszakába, jelentős adatokat közölve a hódoltság, majd az ellenreformáció ide­jéből is. Jellemző példaként idézhetjük, hogy például Kiliti templomát - még a kuruc-világ előtt - a török időben építették. Majd 1764-ben fából és sárból nemcsak templomot és haranglábat, hanem oskolaházat is építettek, amelyből csakhamar ki is űzettek az iskolásgyerekek, akik az alsó faluvégén fel nem épí­tett iskolaházig „több gazdáknál zsellérkedtek” vallották azok az öregek, akik már akkor a rektor keze alá jártak. Emellett azt is említhetjük, hogy e táj volt: különösképpen - az alsó-baranyai és a tolnai egyházmegye területe - a refor­máció egyik hazai forrásvidéke. (Hercegszőllős, Darócz stb.) Az egyházlátogatási jelentések négy egyházmegye területéről maradtak fenn: az alsó-baranyai egyházmegyéből 8, a felső-baranyaiból 59, a külső-somo­gyiból 28 s végül a tolnai egyházmegyéből 24, összesen tehát 119 gyülekezetből. Az egyházlátogatásokból az alábbi 14 iskolatörténeti rovatot vettük fel tanulmányunkba: 1. A helység neve. 2. A filiák neve. 3. A vizitáció ideje. 4. A gyülekezet lélekszáma. 5. A tanító neve. 6. Hol végezte tanulmányait a tanító? 7. Hol szolgált előtte? 8. Mióta szolgál helyben? 9. Nótáriusi munkát végez-e? 10. Milyen tantárgyakat tanítanak? a) olvasás, b) írás, c) számtan, d) vallás, e) ének, f) egyéb tárgyak. 11. Milyen tankönyveket használnak? 12. Az iskolába járók száma: a) fiúk, b) lányok, c) összesen. 13. Mikor járnak iskolába? 14. Az iskolaépület állapota. r. Az Alsó-baranyai Egyházmegye 1. BABARCZ. 2. 3. 1817. júl. 10. 4. 241. 5. Szabó József. 6. Debrecen. 7. Nagyváty, Hercegszőllős. 8. 1815. 9. -. 10. a) -, b) -, c) d) -f-, e) -J-. f) vallástörténet. 11. Göböl G. Kis katekizmus. 12. a) 18. b) u. c) 29. 13. „Nyáron azok járnak, akiknek otthon hasznok nincs, télen azok, akiknek ruhájuk van.” 14. Meglehetős, elég tágas. (Nem a methodus do­cendi szerint tanítanak!) 2. 2. BELLYE. 2. -. 3. 1817. júl. ;. 4. 484. 5. Borsi János. 6. Debrecen. 7. -. 8. 1814. 9. -. 10. a), b), c), d), e), f) Methodus docendi (norma) szerint. 11. -. 12. a) 34. b) 22. c) 56. 13. Nyáron csak az apróbbak járnak! 14. Az iskola épülete régi, tavasszal új épül. 3. CSERVENKA. 2. -. 3. 1817. jún. 14. 4. 807. 5. Müller János. 6. Pécs. 7. Mórágy. 8. 1805. 9. -. 10. a) -. b) +• c) +. d) +• e) +. f) -■ n. 12. a) 61. b) 52. c) 113. 13. Nov. i-től ápr. végéig (félesztendeig) járnak. Pünkösd után üresen áll az iskola! 14. Az iskola épülete jó és tágas! 261

Next

/
Oldalképek
Tartalom