Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)

Kiss Géza: Egy Dráva menti régió társadalmának változásai a fedualizmusból a kapitalizmusba vezető úton (Ormánság 1767-1867)

latállományát. Hogy mennyire a háztartásokon volt a hangsúly, azt mindenekelőtt az bizonyítja, hogy ezeket a rovatokat nem is összesítették.35 Ez az'őssze- írás tág lehetőséget kínál számunkra, hogy egy több vonatkozásban is ismert uradalom keretében folytassunk részletesebb vizsgálatot az ormánsági nagycsalád ügyében.

Az összeírás rovatai szerint a káptalani uradalom drávai kerületének 7 községében, 366 háztartásban 2213 lélek él, vagyis az ormánsági átlaghoz közel álló 6,05 lélek esik egy háztartásra. Valójában azonban a népesség alaposan megoszlik az egyes családfőkhöz tartozó háztartásokban. Bogdásán például 2-5 személy lakik 45,6-10 személy 36, és 11-13 személy négy háztartásban. - Hiri- csen 1-5 személy népesít be 29,6-10 személy 28, és 11-12 személy 3 háztartást. — Kemse 32 úrbéres háztartása közül 1-5 személy tartozik 13,6-10 személy 18, és ii személy 1 háztartáshoz. - Lúzsokon már sokkal nagyobb az egyes kategóriák között az aránytalanság. Itt 1—5 személy csak 15,6 - 10 személy 25, és 11- 12 személy 4 háztartásban él. Piskón nincs tíznél több személyt befogadó háztartás. 1-5 személy lakik 26, és 6-10 személy 36 háztartásban. - A tágas portáiról híres Kisszeatmártonban a legkisebb a zsúfoltság. Itt 19 háztartáshoz csak 1-5 személy tartozik, 16-hoz 6-10, és kettőhöz 11-13 személy. Vejtinél hasonló a helyzet, mert 46 háztartásából 23-ban él 1-5 személy, 21-ben 6-10, és egyben ii személy. A fentiek alapján rögzíthetjük, hogy a drávai kerület háztartásaiban általában 6-10 személy él, de szélső értékeknél találkozunk 10-14 lakóval is.

Vizsgálódásunkat folytatva áttekintjük még a hét drávai község úrbéres állományának társadalmi megoszlását is. Leggazdagabb községünkben, Bogdásán 85 úrbéres családfő közül egész telekkel rendelkezik 3, 3/4 telekkel 15, fél telekkel 47 és egynegyed telekkel 3. Házas zsellér van 15 és házatlan 2. Megjegyeznénk itt, hogy társadalmi megoszlás tekintetében Bogdása 1818-ban, az Ormánságban különleges helyet foglal el a fél telkes és ennél nagyobb kategóriák igen magas hányadával és a megélhetést már alig nyújtó negyed telkek hihetetlenül alacsony számával. - Hiricsen már tipikus a vizsgálat eredménye, mert 60 úrbéres családfő közül csak 1 3/4 telkes van, 10 a féltelkesok, 42 a negyedtelkesek, 6 a házas és 1 a házatlan zsellérek száma. - Kemsén a 38 úrbéres jobbágy között sem egész, sem 3/4 telekkel rendelkező nincs már, csak 13 fél, és 15 negyedtelkes jobbágy él itt, valamint 2-2 házas, illetve házatlan zsellér. - Lúzsokon van még 8 háromnegyedtelkes, de 27 fővel a féltelkesek vannak többségben. Az 1/4 telekkel rendelkezők száma itt csak 4, s mellettük 2 házas és 3 házatlan zsellér található. - Piskó úrbéres népességében legnagyobb számban féltelkeseket (27) és negyedtelkeseket (22) találunk. A módosabb parasztokat 2 háromnegyed telkes képviseli, a házas zselléreket pedig 9, a házatlanokat 3 család. - Kisszentmárton úrbéres népességében is 2 3/4 telkest, 18 féltelkest, 11 negyedtelkest, 2 házas és 4 házatlan zsellért találunk. - A 46 úrbérest számláló Vejtinél ismét kedvezőbb a társadalmi megoszlás, mert a háromnegyed telekkel rendelkezők száma 4, a féltelkes 20, a negyedtelkes 11 fő. Itt viszont a drávai átkelőhelyhez kapcsolódó munkalehetőségek miatt a zsellérek száma magasabb, mert az összeírásban 5 házas és 6 házatlan zsellér szerepel. .

A társadalmi megoszlás adatainak közlése után bemutatjuk az 1818. évi összeírás adatai alapján a jobbágycsaládok munkaerejére vonatkozó adatokat is, az egyes úrbéres kategóriáknak megfelelő csoportosításban. Vizsgálataink eredményeit olyan táblázaton rögzítjük, amelyek községenként adják az egyes kate198