Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Magyar Kálmán: A segesdi királynéi ispánság történetéről (XI-XV. század) - (Forrástanulmány)
gyakran társult a somogyi, de valószínűleg a segesdi királynéi uradalom, vármegye irányítói, ispánsági címe. A délvidék, királyhű embereinél ezek a territoriális és politikai irányítói szerepek szükségszerűen összekapcsolódtak. Mivel a szlavón bánságot, a dél-dunántúli területet, köztük az egyik legjelentősebb megyét, Somogyot a királyság második emberére, a nádorra bízták. Nem véletlenül, hiszen ezek politikai szerepe a XI-XVI. században is tükröződött.88 A királynő segesdi magánuradalmának irányítói is ezekből a potenciálisan is legjelentősebb emberekből, a nádori, a szlavón báni és a somogyi ispáni címet viselő, jelentős haderővel rendelkező, királyhű rétegből, így a Gutkeledekből, a Szentgrótiak- ból, valamint a Garaiakból tevődött össze. Ezt kívánta többek között az uradalom biztonsága, illetőleg úgy látszik jelentősége is. Természetesen a címhez járuló javadalmakról itt nem kívánunk szólni! A királynéi udvartartás további tisztségviselői is jelentős birtokadomány- nyal, valamint egyéb javakkal számolhattak. Így például 1273-ban - a már említett - Majs a királyné tárnokmestere, somogyi főispán, a későbbi nádor (akinek jelentős somogyi-tolnai uradalmát 1280-ból ismerjük) is különböző királyikirálynéi juttatásokat kap. Vagy a későbbiekben, 1346-ban - Segesddel kapcsolatban - szereplő királynéi tárnokmester, Pál és Oliver mester, a királynéi udvarbíró.83 Erzsébet anyakirályné főétekfogója, a később hűtlenné vált Panyit fia Jakab például 1276-ban megkapta - a segesdi uradalomhoz tartozó - igen jelentős Kálmáncsa birtokot, tartozékaival együtt. így szerzett birtokokat 1284- ben Izabella (ifj. Erzsébet) királynétól, természetesen a királynéi somogyi földekből a királyné apródja, sőt annak rokonsága is.90 A királyné belső, bizalmi emberei, mint Dénes fia Miklós mester a királynéi gyűrűs pecsét nótáriusa, királynéi protonótárius 1365-66-ban hűségéért kapta meg - a királynéi udvarhely szomszédságában lévő - Szob földet.91 Vagyis a segesdi királynéi vármegyének, uradalmi szervezetnek természetesen - a többi feudális szervezethez hasonlóan - megfelelő, jól bevált „fel- építményi” rendszere volt. Élén az ispánnal, majd annak helyettesével, az alispánnal, de létezett az udvartartás többi tisztségviselője, a forrásokban szereplő udvarbíró, tárnokmester, főétekfogó, királynéi protonótárius és más - Segesddel kapcsolatban - eddig nem említett személy. Ebben a szervezetben igen fontos szerepet kapott a királynét koronázó veszprémi püspök, a királyné kancellárja. Mellette az alkancellár, többnyire a szentendrei, illetőleg a budai főesperes, valamint a királyné segesdi udvari gyóntatója, káplánja is megtalálható.92 2. A segesdi uradalom szolgáltató településeiről Az előző fejezetekben utaltunk már a segesdi királynéi közponhoz tartozó szolgáltató települések, falvak láncolatára. Ezek a települések - Heckenast Gusztáv szerint is93 - a fejedelmi, királyi és királynéi nagybirtokra voltak jellemzőek. Az idetartozó szolgálónépek - a központtól közelebb vagy távolabb - többnyire gazdálkodással is foglalkoztak. A szolgálatukat, amelyről (különösen kezdetben!) elnevezték őket, nem helyben, hanem valamilyen közeli-távoli uradalmi központban rótták le. Ez volt a jellemző a segesdi királynéi uradalmi szervezetre is. Kristó Gyula szerint34 birtokszervezetük - talán Gizellától kezdve - már a korai időkben volt a királynéknak. Mire azonban - az írásbeliség, az oklevelek révén - a XIT-XIII. 19
