Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 15. (Kaposvár, 1984)
Borsa Iván: A szenyéri uradalom a török időkben (Forráspublikáció)
iS. 1535. szeptember 1. (3. die II. p. Decoll. Jo. bapt.) Becs (Wienne). Bethlenfalwa-i Thurzo Elek országbíró és királyi helytartó bizonyítja, hogy Becsben előtte és Warda-i Pál esztergomi érsek, prímás, született pápai követ és királyi főkancellár előtt megjelent vitézlő Gylethyncz-i Ostrosyth Miklós udvari familiáris és megbeszélést folytatott az esztergomi káptalan megbízottaival, László mester Gemer-i főesperessel és Kelemen mesterrel, esztergomi kanonokokkal arról a kötelezvényről, amelyet Ostrosyth Miklós a maga és társa (college sui): vitézlő Chemer-i Zay Ferenc nevében saját pecsétje alatt és aláírásával hitére és becsületére adott a káptalannak a Simig megyében levő Zenyer nevű vár- kastály visszaadásáról, s hogy Zay Ferenc is ilyen nyilatkozat kiadására kötelezte magát. Oztrosyt Miklós azt mondotta: Zay Ferenc ugyanilyen levelet állított ki, de azt servitorától, aki azt a káptalanba vitte, Podmaniczky János mester emberei útközben elvették, így az elveszett, de Zay kész volt újat készíteni, s ennek érdekében a káptalan Oztrosyth Miklós leveléről másolatot is adott. A káptalan képviselői jogaik védelmében a fentiek miatt tiltakoztak és oklevél kiadását kérték. - Jobb oldalon a szöveg alatt: Lecta et correcta per Merey. Papíron a szöveg alá nyomott pecséttel. EKM Lad. 28. fasc. 5. n. íz. 19. 1535. szeptember 5. (dom. a. Nat. Marie). Ferenc prépost és a Saagh-i Szűz Mária-egyház konventje bizonyítja, hogy Kewrmewnd-i Mihály mester esztergomi kanonok a maga és az egész káptalan nevében ünnepélyesen tiltakozott amiatt, hogy vitézlő Ostrosyth Miklós és Zay Ferenc aulicus-ok társaikkal az országban a nemesség megosztottsága miatt volt háborús időkben elfoglalták a tiltakozóknak a Simig megyei Zenyer nevű várkastélyát mezővárosaival, falvaival, birtokaival, prédiumaival, birtokrészeivel és tartozékaival, néhai Wylak-i András mester kanonokot, várkastélybeli officiáli- sukat fogságba ejtették a káptalannak és jobbágyainak mérhetetlen károkat okozva. Mindezt nem adták vissza sem a király szóbeli, sem írásbeli parancsára, sem közvetítők közbenjárására; majd kötelezték magukat, hogy az elmúlt pünkösdig (máj. 16.) visszaadják. Ekkor csak úgy voltak hajlandók erre, ha visszakapják kötelezvényeiket és a káptalan mentesíti őket az elkövetett károk, jogtalanságok, erőszakoskodások, foglalások és néhai András mester fogságának következményei alól. A káptalan, hogy a várkastélyt végleg el ne veszítse, mentesítette őket, de ezt nem önként, szabadon tette, hanem erőszak és félelem hatására. Mihály mester e tiltakozásról kérte e bizonyságlevél kiadását. Papíron, hátlapjára nyomott pecséttel. EKM Lad. 28. fasc. 5. n. 13. 20. 1542. november 16. (V. inter oct. Martini) ex castello Zenyer. Kalmond-i Bálint kői (?) prépost és fehérvári főesperes (archipresbiter Albensis) levele uraihoz, az esztergomi egyház káptalanához. Megbízásukból Zenyer várkastély minden ügyének megvizsgálására Simon és Judás napját követő hétfőn (okt. 30.) sok veszély közepette érkezett Zenyer-re azzal a felhatalmazással (cum plena informatione), hogyha ő és a szegény jobbágyok úgy látják, a 86
