Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 15. (Kaposvár, 1984)

Magyar Kálmán: Források Somogy honfoglaló nemzetségéről (Adatok a magyar nemzetségi szervezet középkori történetéhez 1.)

2. A megye honfoglaló nemzetsége (vagy legalább a neve!) a középkor folyamán szerepel-e tovább a megye nemzetségei között? Lehet-e a források alapján valamilyen kontinuitást felfedezni egy X. századi vezér, vagy a bőnek, nemzetségfőnek nevezett úr és egy középkori, esetleg a velük megegyező nevű nemzetség között? Megfogható-e például egy kora-Árpád-kori nemzetségi központ, nemzetségi monostor és a temető?

Ezekre - az általunk lényegesnek tartott - kérdésekre próbálunk a történeti és a régészeti forrásanyag komplex felhasználásával válaszolni. Mivel a különböző nézetektől, felfogásoktól függetlenül, kutatásaink alapján arra az eredményre jutottunk, hogy szerintünk nem az Árpádok lehettek Somogy első megszállói.5 Erre lehetne például bizonyíték a két későbbi megyeközpont: Somogyvár és Se- gesd közelében megtalálható Bogát (Bagag, Bagat, Bagath) helynév, illetőleg feltételezhető udvarhely.6 Az ugyancsak a Somogyvár közelében, a tőle nyugatra 4 km-re pedig a Bő (Bev) helynév szerepel 1229-ből. A Sávoly melletti Kysbw- Bew településre, esetleges korai udvarhelyre 1409-ből és 1417-ből ismerünk adatokat.7 (1. ábra)

S eddigi kutatásaink alapján Somogy - eddig ismert - első megszállója Bugát, Bagát (gyula vagy karchas). Ez a Bogát talán - a Zala és Veszprém vármegyékben birtokos - bizánci kereszténységű Bulcsúk köréhez sorolható.8

Hiszen a két későbbi megyeközpont közelében lévő Bogát helynevek a korai megtelepülésnek a helynévi emlékei. Bogát vezér itteni megszállására pedig a X. század elején vagy első felében kerülhetett sor.9 Vagyis az Árpádok, de Koppány előtt biztosan Somogyvár és Segesd is Bogát (ék) birtokában lehetett. Mivel éppen a két későbbi megyeközpont mellett jöttek létre a Bogát udvarhelyek. (1. ábra)

1. A korai forrásadatok, helynevek

Nagyon fontos a másik, a Somogyjád határában Edde-Alsó-Bogát-tói, vagyis Bogát korai udvarhelyétől 4-5 km-re Ny-ra szereplő Árpád- és középkori települést (esetleg még korábbi udvarhelyet!) jelölő Bev (Bő) helynév. Hiszen ez a Bő szó a helynevek felhasználásában túl óvatos Kristó Gyula-Makk Ferenc-Szegfü László szerint10 is - az Ölbő és más helyneveinkben maradt fenn. Az Ölbő előtagjában a török nép, törzs, nemzetség szó, míg a másikban a török méltóságot jelölő - korábban gazdag, tehetős jelentésű - bő szavunk szerepel.

Györffy György feloldásában11 Bő szavunk - a Bogáthoz hasonlóan - gazdagot is jelent. S jelöli egyben a törzsfőtől, úrtól függő nemzetségfőket, jelen esetben a gazdag, a tehetős, a Bogát települése melletti nemzetségfő korai bodrogi (bői) települését, központját.

Kikhez tudjuk kötni ezt a Somogyjád-Bodrog határában szereplő Bev (Bő), a nemzetségfőt jelentő települést? S vajon az egymás közelében lévő Bogát, Bugát (úrhoz) rexhez és gyula vagy karchashoz tartozó és a Bő (nemzetségfő), jelenleg Alsó-Bü között lehet-e más összefüggés? (1. ábra)

Szabó János Győző12 a hevesi várispánság környékén lévő középkori települések, köztük a Bő vizsgálatakor több fontos megállapítást tesz, amikor azt mondja, hogy „sok korai megyénkben, nemzetségeink első szállásterületén kimutatható a Bő helynév, amely eredetileg a nemzetségfőnek (és a családját kiszolgáló népnek) volt a szállásterülete. Tehát a mai Szárazbő pusztán ... keres5