Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 15. (Kaposvár, 1984)
Borsa Iván: Somogy vármegye címereslevele és első pecsétje
SOMOGY VÁRMEGYE CÍMERESLEVELE ÉS ELSŐ PECSÉTJE BORSA IVÁN 1982-ben az ausztriai Schallaburgban, majd 1983-ban a Magyar Nemzeti Galériában mutatták be a magyar reneszánsz ránk maradt emlékeit nagy méretű, minden igényt kielégítő, kiváló kiállítás keretében. Kincseket érő kódexek, művészi alkotások között Somogy megye is képviselve volt II. Ulászló király által 1498-ban a vármegyének adományozott címereslevelével (armálisával). Bár a legtöbb látogató figyelmét érthetően jobban lekötötték a sokkal díszesebb és az általános érdeklődésre inkább figyelmet tartó tárgyak, így számos díszesen kiállított városi és családi címereslevél is, mégis kiemelkedett közülük Somogy vármegye címereslevele egyedi értékével és nemes egyszerűségével. Az egyedi jelző több oknál fogva is megilleti a kiváltságlevelet (privilégiumot). Az 1526 előtt kiadott közületi armálisok közül ugyanis több város címereslevele mellett egyedül Somogy vármegyéé maradt ránk, s közvetlen adatunk sincs arra, hogy más megye ilyent kapott volna, ahogy arra sincs adat, hogy címeradomány alapján más megye 1550 előtt a megye egészét szimbolizáló pecsétet készíttetett és használt volna. A címereslevelet és az annak alapján készült pecsétnyomót a vármegye gondosan őrizte a török kor viharos időszakában akkor is, amikor a megyei hatóság a megye egykori területén kívülre szorult, s a címeres levelet ma is gondosan őrzi Somogy megye Levéltára. A levéltárnak egyébként ez az egyetlen olyan irata, amely még 1526 előtt keletkezett és azóta megszakítás nélkül a megye birtokában van. Érdekessége még a címereslevélnek, hogy eredeti teljes szövege ez ideig nem jelent meg nyomtatásban, csak a szöveg magyar fordítása. A címereslevél felhatalmazása alapján a vármegye pecsétnyomót is vése- tett és kezdetben egyes okleveleit ezzel erősítette meg. Ez a pecsét is a legrégibb a maga nemében. A címereslevél latin és a már közzétett fordításra támaszkodó új magyar szövegét alább, színes fényképét pedig mellékletben közöljük. Fényképen mutatjuk be az első pecsét töredékeit és rekonstruált képét is. 53
