Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 15. (Kaposvár, 1984)
Tóth Péter: Somogy megyére vonatkozó oklevelek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltárban
SOMOGY MEGYÉRE VONATKOZÓ OKLEVELEK A BORSOD-ABAŰJ-ZEMPLÉN MEGYEI LEVÉLTÁRBAN TÓTH PÉTER A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár Mohács előtti okleveleinek gyűjteményében több - szám szerint négy - olyan oklevél is van, amely Somogy megyére vonatkozik. Ezek közül három eredeti, egy pedig átirat. Az eredeti oklevelek mindegyikében át van írva egy-egy másik oklevél is, ennélfogva tehát a most közlésre szánt oklevelek száma összesen hét. Hogyan kerültek ezek az oklevelek az ország túlsó végére - nem tudjuk; talán egy Somogy megyéből ideszármazott tisztségviselő magánlevéltárából keveredtek az általa kezelt megyei iratok közé. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy az 1732-ben kezdődött első levéltárrendezés már mindet itt találta, az akkor kapott levéltári jelzetek ugyanis olvashatók a hátoldalukon. Az e hasábokon való közlésüket pedig azért ítéljük indokoltnak és fontosnak, mert kevéssé valószínű, hogy Somogy megyei helytörténészek éppen Borsodban kutassanak területükre vonatkozó középkori oklevelek után. A közlésmód kiválasztására nézve két dolgot tartottunk szem előtt: részint az oklevél tartalmának a fontosságát, részint pedig azt, hogy sor került-e már valamikor korábban az oklevél közlésére. E szempontok alapján a már közölt vagy a helytörténetírás számára kevésbé fontos okleveleknek csak a regesz- táját adjuk, míg a nem publikáltak esetében a teljes latin szöveget és annak fordítását is. A regieszták összeállításánál arra törekedtünk, hogy a szövegből lehetőleg semmi olyan ne sikkadjon el, ami valamilyen szempontból fontos lehet; a nyomdatechnika segítségével még külön is igyekeztük hangsúlyozni azokat a részleteket, amelyek a közlést indokolttá teszik. A teljes szövegközléseket megelőző rövid bevezetésekben az oklevelekkel kapcsolatos legszükségesebb tudnivalókról - kibocsátó, állapot, méret, jelzet stb. — tájékoztatjuk az olvasókat. A latin szöveget A Magyar Tudományos Akadémia szabályai középkori latin források közlésére című szabályzat alapján (melléklet a Századok 1920. évi évfolyamához, 22-24. old.) írtuk át. A fordításnál pedig a mennél teljesebb szöveghűségre törekedtünk, még akkor is, ha ez a törekvés a szokásosnál kissé nehézkesebbé tette a magyar szöveget. Ezek után tehát következzenek maguk az oklevelek. 41
